Hírek

Különleges állatcsont-lelet Hódmezővásárhelyről

A 47. sz. főút négynyomúsítása kapcsán nyitott homokbányák területén, Hódmezővásárhely–Kopáncs I., Olasz-tanya lelőhelyen egy késő rézkori (Baden kultúra) település maradványai kerültek feltárásra. A település objektumaiból nagymennyiségű állatcsont-anyag került feldolgozásra (8800 db csont), aminek vizsgálatával a településen egykor élt emberek állattartási-, vadászati- és húsfogyasztási szokásaiba nyertünk bepillantást.

Bronzöntő tégely vizsgálata Várvölgy, Nagy-Lázhegyről

Várvölgyön került feltárásra az egyik legjelentősebb urnamezős kultúrához sorolható település. A lelőhelyen agyagból készült öntőtégely is előkerült, ami a telepen folyó bronzművesség bizonyítéka. Az előkerült öntőtégely kapcsán alapvető kérdés volt, hogy milyen recept alapján készülhetett, hiszen ki kellett bírnia a bronzöntés magas hőmérsékletét. Az öntőtégely nyersanyagát összehasonlítottuk háztartási kerámiák nyersanyagával, amely alapján úgy tűnik, hogy az összetételük nagyon hasonló, de az összetevők mennyisége különbözik.

Kora bronzkori „kagylóágyas” temetkezés Ófehértón

Az M3-as autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszán, Ófehértó–Almezői-dűlő 18-19. számú lelőhelyen 2009 október 1 és 2010 december 6-a között folyt feltárás, ahol kora bronzkori Szaniszló kultúrához tartozó telep és szarmata telep került feltárásra. A régészeti munkák során a kora bronzkori (Szaniszló-kultúra) objektumok egyikében két emberi csontvázat került elő, amelyből a fiatalabbik kagylós rétegen feküdt.

Gyümölcs és gabonafogyasztás a késő avar korban

Hódmezővásárhely határában, a XI. homokbánya területén végzett megelőző régészeti feltárás során (Hódmezővásárhely–Kopáncs II. lelőhely) késő avar kori település nyomaira bukkantak a régészek (ásatásvezető: Herendi Orsolya). A település mintáin végzett makro- és mikrobotanikai vizsgálatot végeztünk. A fordított méhkas alakú tárolóvermek talajanyagából feltárt nagymennyiségű fitolitanyagot gabonatisztítási hulladékként definiáltuk.

Rendkívül gazdag kőbalta és csiszolt kőeszköz leletek Diósviszlóról

Egy különleges és nagyon gazdag csiszolt kőeszközökből álló lelet együttes vizsgálati eredményeit mutatjuk be. A leleteket Prof. Korinek László gyűjtötte a Diósviszló és Márfa közötti elterülő szántóföldekről. E terület északi harmadát metszette Ny-DNy–K-ÉK irányban a Horvát tranzit nyomvonala, amelynek keretében került sor a Diósviszló–Borzó-dűlő HT-104 lelőhely feltárására. A gyűjtemény (128 db kőeszköz) többsége jó állapotú, nagyméretű kőbalta-töredék, ám akadnak köztük teljesen ép kaptafa alakú és nyéllyukas balták, ékvésők, félbehagyott nyéllyukas balták, teljes nyéllyuk-furadékok is.

Lábamputáció az Árpád-korból – Perkáta-Nyúli dűlő temetőjének embertani érdekességei I

A Perkáta-Nyúli dűlő középkori temető keleti részében, a 4412. sírban egy 38-45 éves férfi teljes váza került elő. A férfi bal lábfeje rendellenes helyzetben, a két láb közé volt helyezve. Az antropológiai vizsgálat során megválaszolható volt, hogy nem állat általi vagy egyéb bolygatás miatt mozdultak el a csontok, hanem, még az egyén halála körüli időben, egy vágással választották le az alsó lábszárról, majd a leválasztott lábfejet később a halottal együtt temették el. Lényegében egy amputációról van szó. De miért amputálhatták a férfi lábát?

Hogyan készültek a grafitos fényezésű kerámiák a késő bronzkorban?

A késő bronzkorban (Kr.e. 1300-800) és a kora vaskorban (Kr.e. 800-450) a Kárpát-medencében nagyon elterjedtek voltak az ún. grafitos fényezésű kerámiák. Ezek a kerámiák fekete, fényes megjelenésűek, úgy néznek ki, mintha fémedények lennének; elsősorban asztali/dísz kerámiákat készítettek ilyen módon, vagyis presztízsértékük lehetett. A grafitos fényezéssel valószínűleg tényleg fémedényeket utánozhattak.

Specializált kerámiakészítés az Árpád-korban?

Korábban beszámoltunk arról, hogy Kecskemét és Tolna-Mözs Árpád-kori kerámiáinak vizsgálata kapcsán, nem figyeltünk meg egyértelmű kapcsolatot a nyersanyagok/soványítás és az edénytípusok között, mivel a két legjellemzőbb vizsgált kerámia típus (bogrács és fazék) többféle nyersanyagból és soványítással is készültek. Vagyis, a kerámiakészítés esetlegesnek tűnik, semmi nem utal arra, hogy a kerámiák specialisták vagy műhelyek termékei lennének.

Trepanált koponya Baracsról III

A sebészi trepanációt gyakran alkalmazták koponyasérülések kezelésére, vagy fejfájás, és ehhez köthető koponyán belüli fertőzések, tumorok ellen is hatásosnak vélték.

Trepanált koponya Baracsról II

Az előző részben bemutatott trepanáció másodlagos szövődményként a seb elfertőződött, ami gyulladáshoz vezetett, amit többek között a bemetszés nyakszirtcsont felőli részén jelentkező csonttani elváltozások jeleznek. A koponyafalban jól látható, hogy a gyulladásos folyamat eredményeként a csontban egy üreg keletkezett, ami a koponyafelszínre nyílt meg. A gyulladás kialakulásában esetleg szerepet játszhatott, hogy ezen a részen nem bemetszéssel, hanem részben a csont törésével, feszítésével választhatták le a csontdarabot.

Avar kerámiatechnológia az Árpád-korban?

„Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8-11. században” elnevezésű OTKA (NK 104533) program keretében Árpád-kori kerámiákat vizsgáltunk Kecskemét-Peczek és Tolna-Mözs, Csádés földek (TO02) lelőhelyekről. Célunk az volt, hogy információt kapjunk az Árpád-kori kerámiakészítésről, a kerámiakészítéshez felhasznált nyersanyagokról és a kerámiakészítés szervezettségéről.

Trepanált koponya Baracsról I

Trepanáció, más néven koponyalékelés az egyik legősibb sebészeti beavatkozás, mely több kultúrából is ismert világszerte, bár a koponyaüreg megnyitásának technikája helyenként igen eltérő lehet. Hazánkban, trepanált esetek leggyakrabban a honfoglaló magyarság temetőiben (9-10. század) fordulnak elő, azonban az azt megelőző avar korszakban is találunk rá példákat.

Fejlett kerámiakészítés az avar kori Dunaszentgyörgy–Kaszás tanya RM20 (Tengelic) lelőhelyen

A lelőhely feltárására, amely egy avar kori temetőt is magába foglalt, az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd szakaszának építését megelőzően került sor. A temető kerámiaanyaga a délkelet Dunántúl teljes közép és késő avar kori sírkerámia spektrumát képviseli. A kézi technikával készült, lassúkorongolt és különböző gyorskorongolt (sárga, szürke, fekete) kerámiák jelenléte komoly tagoltságra utal a kerámiakészítésben és annak mértékében, hiszen készítésük különböző technikai tudást és tapasztalatot igényelt, vagyis az avar kerámiakészítés nagyon fejlett volt.

Rólunk írták

http://www.ariadne-infrastructure.eu/News/Hungarian-archaeology-online

New online archaeology database for Hungary

As of the 28 May 2016, the Hungarian National Museum's Archaeology Database has been available online for researchers, field archaeologists, museum curators and members of the public...

MNM Régészeti Adatbázis online

2016 május 28-án hivatalosan is elindult az adatbázis működése. Köszönjük az eddigi észrevételeket és dicsérő szavakat.

Folyamatosan töltjük fel az új lelőhelyeket és a rendelkezésre álló dokumentációkat. Ezúton is bátorítjuk a kollégákat és a múzeumokat, hogy csatlakozzanak ehhez az egyedülálló kezdeményezéshez.

MNM Régészeti Adatbázis bemutatója - 2016 május 4

Hamarosan elkészül a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa, melynek bemutatójára 2016 május 4-én kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Az adatbázis részét képezi az ARIADNE pályázatnak, amely egy EU FP7 által finanszírozott program.

Az adatbázisban való böngészéshez nem szükséges regisztrálni, de a lelőhelyekhez kapcsolódó dokumentációk letöltéséhez már regisztráció szükséges.

Az adatbázist folyamatosan frissítjük, ezért érdemes gyakran visszalátogatni.

Jó böngészést!