Kelta és római épületek térhasználat elemzése, avagy hogyan hasznosíthatta a belső tereket a régészeti korok embere

A régészeti korokban élt kultúrák élettevékenységét nem csak az ásatásokon nagy számban előkerülő tárgyi leletanyagon keresztül, hanem az emberi tevékenység hatására létrejövő antropogén rétegek és üledékek vizsgálatával is nyomon követhetjük. Ahhoz, hogy az emberi megtelepedéssel és az élettevékenységgel összefüggésben kialakuló anyag-felhalmozódásban kódolt környezeti és kulturális összefüggéseket dekódoljuk a természettudományok szerteágazó tárházából kell a célnak megfelelő módszertant kiválasztani.

A Győr–Ménfőcsanak határában épülő bevásárlóközpont munkálatait megelőző régészeti feltárás során Széles-földek lelőhelyen feltárt épületobjektumok belső terét a felületükre vetítette 50x50 cm-es kvadrátokban mintáztuk meg. A komplex archaeobotanikai (fitolit-, mag- és terméselemzés) és régészeti talajtani vizsgálatot azzal a céllal végeztük, hogy az egyes objektumtípusok belső térhasználatában jelentkező azonosságokat és különbözőségeket megismerhessük, illetve, hogy információt szolgáltassunk a jelenségek régészeti értelmezéséhez, lehetséges funkcióik meghatározásához.

Az objektumok anyagában megtalált és meghatározott mikro- és makro-archaeobotanikai maradványok arra utalnak, hogy az építmények belső terében nagy mennyiségű gabonaanyag (szár, levél, pelyvalevelek, kalászorsó töredékek, gabonaszem töredékek stb.) került felhalmozásra. Az objektumok felszínére vetített eloszlástérképek együttes értelmezése, valamint az adatok statisztikai kiértékelése lehetővé tette a belső tér használatára vonatkozó hipotézisek felállítását. Míg az egyik kelta korú (Kr. e. III. sz.) objektum esetében nem lehetett egyértelmű térhasználati különbözőségeket kimutatni a belső térben – azaz differenciált területhasználat nem volt detektálható – addig az egyik római kori bennszülött (Kr. u. I. sz.) objektum esetében két, funkciójában egymástól jól elkülönülő térrészt tudtunk rekonstruálni. A vizsgált épület egykori használata során a következő tevékenységeket feltételezhetjük: széna- vagy szalmatárolás, almos istálló kiskérődzők számára, trágyatároló. Ez utóbbi a megtalált grafittöredékek fényében akár a kerámiakészítéssel kapcsolatos térhasználatra is utalhat.

Pető Ákos, Kenéz Árpád

A lelőhelyről végzett vizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/783