Középső bronzkori kerámiák vizsgálata Füzesabonyról

A Nemzeti Múzeum több kollégája is részt vesz az MTA BTK Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoportjának munkájában. A kutatócsoport a bronzkor első felének ezer éves időszakát (Kr. e. 2500–1500) vizsgálja a mai Magyarország területének több mikro-régiójában. A kutatás fő célja a bronzkori közösségek társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéseinek és társadalmi stratégiáinak komplex vizsgálata. E kérdéskört három irányból vizsgáljuk: a települések, a temetkezések, valamint az ezekből előkerülő leletanyag, elsősorban a bronztárgyak és kerámiák multidiszciplináris módszerekkel kiegészített elemzése és publikálása révén.

A Nemzeti Múzeum laboratóriuma több lelőhely kerámiavizsgálatával kapcsolódik be a kutatási programba. Jelenleg Füzesabony–Öregdomb lelőhely kerámiáit vizsgáljuk, amely a névadója a középső bronzkori Füzesabony kultúrának. A Füzesabony kultúra kerámiát nagyon nagy formagazdagság jellemezi, szépen csavart spirális díszítéssel és bonyolult díszítéskombinációkkal. A gyönyörűen kidolgozott kerámiák a korszak csúcstechnológiáját képviselték.

A vizsgálatok alapján ezek a kerámiák helyben készültek, több különböző nyersanyagból, ami arra enged következtetni, hogy nem specializált műhelyekben készültek, hanem valószínűleg számos fazekas készítette őket, valószínűleg háztartási szinten. Talán ennek köszönhető a nagy forma- és díszítésbeli gazdagságuk. Ez némileg ellentmond a várakozásunknak, mert ilyen csúcsminőségű kerámiák esetében azt vártuk, hogy specializált műhelyekben készültek, de ez valószínűleg nem így van. Ismét tanultunk egy új dolgot a bronzkorról. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a füzesabonyi társadalom nem volt olyan szervezett, amely egy központi irányítású specializált kerámiakészítéssel rendelkezett.

Kreiter Attila & Szathmári Ildikó