A barcsi török palánkvár kerámiáinak vizsgálata II.

A vizsgált barcsi leletanyagban több olyan kerámia is előfordult, amelyek valószínűleg kereskedelem útján kerültek a várba. A barcsi palánkvár a drávai kereskedelmi főútvonal közelében helyezkedett el, ahol nagy kelet-nyugati átmenő kereskedelem zajlott. A vár végig török kézen volt, igaz 1595-ben felégetik, de újjáépítéséig valószínűleg romos volt, nem volt „magyar gazdája”. 1600 után a hódoltság határa kitolódott nyugat felé, így Barcs peremvidéki végvárból hátországi erőséggé vált. Mindez eredményezheti a vizsgálataink által kimutatott széleskörű nyersanyaghasználatot, ellátást, illetve kereskedelmet. A széles körű nyersanyaghasználat ugyanakkor részben annak is köszönhető, hogy Barcs a Dráva által feltöltött területen fekszik, a Dráva üledékei pedig nagyon változatosak lehetnek.
A kereskedelem vagy ellátás útján idekerült kerámiák részben ún. török típusok. A török típusú kerámiák közel azonos nyersanyagból készültek. Volt azonban egy pecsételt díszű kerámia, amelyet díszítése alapján német vagy felső-ausztriai készítménynek gondoltunk, de nyersanyaga nagyon hasonlít a török típusú kerámiák nyersanyagára. Vagyis, a vizsgálataink alapján inkább az képzelhető el, hogy a pecsételt díszű kerámia is török fennhatóság alatt lévő területen készült, nem pedig német vagy felső-ausztriai területen. Ezt a feltételezésünket támasztja alá, egy nemrég tudomásunkra jutott hasonló díszítésű török típusú fedő Eszékről. Ennek fényében a barcsi pecsételt kerámia is esetleg a török befolyás alatt lévő Szlavónia területén készülhetett a többi Barcson előkerült török típusú kerámiákkal együtt. Látható tehát, hogy a kerámiák vizsgálatával sokkal árnyaltabb képet kaphatunk a kapcsolatokról.

Kreiter Attila, Pánczél Péter, Kovács Gyöngyi

A barcsi kerámiavizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/2653