Honnan származhat a kelta kerámiák készítéséhez felhasznált grafit?

A grafittal soványított kerámia a kelták által igen kedvelt, nagy területen elterjedt kerámia típus volt a La Tène korszakban, vagyis a vaskorban. A grafitos kerámiákkal kapcsolatban alapvető kérdés, hogy honnan származik a bennük lévő grafit, hiszen számos olyan régészeti lelőhelyről is előkerülnek, ahol nincsen a közelben grafitlelőhely. Ilyen lelőhelyek a Tolna megyei Dunaszentgyörgy 6. sz. főút és Bátaszék–Körtvélyes-dűlő is. A lelőhelyekről grafitos és nem grafitos kerámiák összetételét hasonlítottuk össze az MTA Földtani és Geokémiai Intézetével és az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékével együttműködésben. Az eredményeink rávilágítottak arra, hogy a grafitos kerámiák nyersanyaga hasonló a helyi kerámiák nyersanyagához, vagyis a grafitos kerámiák is helyben készültek, csak a soványításra használt grafitot szerezték be távoli területekről. Vizsgálataink alapján a grafit beszerzésének és a kereskedelmi kapcsolatoknak az iránya a Moldanubikum dél-csehországi részében Česky Krumlov tágabb környezetében lehetett. Az eredmények megerősítik a grafit-nyersanyag importjáról szóló jelenlegi régészeti feltevéseket, valamint újabb magyarországi vonatkozású információval járulnak hozzá a késő vaskori grafitkereskedelemről kialakult elképzelésekhez. Mivel nagyon sok grafitos kerámiát ismerünk a korszakból, ilyen mennyiségű kerámiához nagyon sok grafit kellett, vagyis komoly grafit kereskedelemmel számolhatunk a vaskorban.

Kreiter Attila, Havancsák Izabella, Bajnóczi Bernadett, Tóth Mária, Szakmány György, Szöllősi Szilvia, Viktorik Orsolya, Pánczél Péter

A bátaszéki és dunaszentgyörgyi grafitos kerámiavizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt:

http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1616

http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1612