A bronzkori dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának, mint ahogy a kultúra neve is sugallja, legfőbb jellegzetessége, hogy a kerámiák bekarcolt díszítéseit sokszor ún. mészbetéttel töltötték ki. Nagyon foglalkoztatott minket, hogy miből is lehet ez az anyag, ezért megvizsgáltuk a Mernye–Nagy-árok lelőhelyről származó kerámiák mészbetét díszét. Az eddigi kisszámú hazai vizsgálatok eredménye szerint a kerámiák mészbetét díszítésének készítése nem egy sémán alapul. A korábban elvégzett elemzések alapján az égetett és porrá zúzott csont és vízzel oltott mészpép keveréke mellé adagolhattak bizonyos arányban kagylóhéj töredékeket és/vagy mészkő törmeléket, állhatott csak és kizárólag oltott mész és mészkő, valamint kaolinit és kvarc keverékéből, de olyan eredmény is van, amely szerint a felhasznált csont különböző emlősöktől, vagy azonos, de különböző korú emlőstől származik. Ezek ismeretében joggal merül fel a kérdés, hogy vajon a mernyei mészbetétes kerámiák díszítése milyen anyagok keverékéből áll? A díszítőanyag röntgen pordiffrakciós vizsgálatát az MTA Földtani és Geokémiai Intézetével együttműködve végeztük el, mely azt mutatta, hogy a fehér anyag égetett csont porának felhasználásával készült. A lelőhelyről vizsgált mészbetétek esetében csak ezt a receptet figyeltük meg. A „mészbetét recept” változatosságát azonban további lelőhelyek bevonásával vizsgáljuk.
Kreiter Attila, Tóth Mária, Viktorik Orsolya
http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1593
