Miről mesélnek az őrlőkövek Ménfőcsanakon? Mikro-archaeobotanikai leletanyag precíziós feltárásának és meghatározásának kérdésköre

A növényi opálszemcsék kutatásának egyik legnagyobb kihívása a növények faji, illetve nemzetségi szinten történő meghatározása, amelyet a fitolitok világában fennálló redundancia és sokszerűség jelensége korlátoz. A kutatott növények között kitűntetett helyzetet élveznek a gabonák, amelyeket az agrotechnikai eszközökről feltárható és arra alkalmas pelyvalevelek (gluma), illetve toklászok (palea) elkovásodott sejtjein végzett morfometriai mérésekkel tudunk meghatározni. A vizsgálatok módszertanilag arra a koncepcióra épülnek, hogy a feldolgozott növényi anyagból az őrlés hatására felszabaduló fitolitok és keményítőszemcsék az őrlőkövek felszíni egyenetlenségeibe kerülnek, ahol a felhagyás és a vizsgálat közötti időszakban fennmaradnak. Az örlőkőfeltárás precizitásának érdekében nem csak szonikátor medencében, hanem kézi ultrahangos depurátorral kezeljük a leletek használati kopással jellemezhető felszínét, így szelektíven és fókuszáltan tudjuk elvégezni a vizsgálandó anyag feltárását. Az őrlőköveken feldolgozott növényi taxonok meghatározásának érdekében minden feltárt elkovásodott szöveti töredéket mikroszkópos morfometriai mérésnek vetünk alá. A módszer előnye, hogy amennyiben a feltárási protokoll szigorú szabályait betartjuk és az adatfeldolgozás sajátos értelmezési korlátait figyelembe vesszük, akkor az őrlőkövekről feltárt növényi opálszemcsék és keményítő maradványok elsődleges információ forrásai a kor növénytermesztési- és hasznosítási szokásainak.

Pető Ákos

A vizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok/Integrált archaeobotanika és talajtan alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/873