Egy bronzkori erődített földvár régészeti és geoarcheológiai vizsgálata

A 62. sz. út Perkátát elkerülő szakaszának megépítése előtti megelőző régészeti feltárások eredményeinek tudományos feldolgozásához és értelmezéséhez kapcsolódóan régészeti topográfiai kutatásokat végeztünk a Cikolai-víz vízgyűjtő területén. A kutatási program célja – a lelőhely-felderítésen túl – hogy a meghatározó településtörténeti korszakok sajátosságainak vizsgálatával és összevetésével felvázolja a táj- és területhasználat alapvető strukturális változásait.

A térség első intenzív településtörténeti korszaka a bronzkor – ezen belül is a középső bronzkori vatyai kultúra (Kr.e. 1900–1500), illetve a késő bronzkori urnamezős kultúra (Kr.e. 1200–800) – időszaka.

Annak érdekében, hogy a Cikolai-víz bronzkori településtörténetét felvázolhassuk a korszak településhálózatának általános topográfiai felderítésén kívül, Perkáta–Forrás-dűlő lelőhelyen a szisztematikus terepbejárásokat geoarcheológiai vizsgálatokkal egészítettük ki. Ennek keretében az ún. „kisvár” területén (ca. 2000 m2) sekélyföldtani hálózatos térképező fúrással igyekeztünk a terület rétegtani viszonyait feltárni. Célunk az volt, hogy minél pontosabb képet kapjunk a talajképződmények, illetve a kultúrrétegek elhelyezkedéséről, azok egymáshoz viszonyított helyzetéről.

A radiokarbon kormeghatározással kiegészített talajtani laboratóriumi mérések (pH [HOH, KCl], CaCO3% TOC%, Ptotal, KA), illetve integrált archaeobotanikai vizsgálatok (fitolit-, termés- és magelemzés) fényt derítettek arra, hogy a megközelítőleg 1,5 méteres vastagságban tetten érhető kultúrréteg Kr.e. 1730 és 1530 közötti bronzkori megtelepedés eredményeképpen fejlődött ki. A periódusokban intenzifikálódó, de folyamatosnak és minden valószínűség szerint térben differenciáltnak tekinthető változatos területhasználatra a rétegminták összes foszfortartalma és összes szervesszén-tartalma mellett, a régészeti növénytani anyagban jelentkező szántóföldi növénytermesztést indikáló leletek utalnak.

Pető Ákos, Reményi László, Kenéz Árpád

A lelőhely megtalálható az MNM Régészeti Adatbázisában: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/739