A lelőhely feltárására, amely egy avar kori temetőt is magába foglalt, az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd szakaszának építését megelőzően került sor. A temető kerámiaanyaga a délkelet Dunántúl teljes közép és késő avar kori sírkerámia spektrumát képviseli. A kézi technikával készült, lassúkorongolt és különböző gyorskorongolt (sárga, szürke, fekete) kerámiák jelenléte komoly tagoltságra utal a kerámiakészítésben és annak mértékében, hiszen készítésük különböző technikai tudást és tapasztalatot igényelt, vagyis az avar kerámiakészítés nagyon fejlett volt.
A petrográfiai vizsgálatok alapján az egyes kerámia összetételcsoportok a dunaszentgyörgyi temető teljes területét lefedik, vagyis az egyes műhelyek vagy fazekas csoportok generációkon keresztül, azonos szempontok szerint, ugyanolyan minőségben és nyersanyagból gyártották a kerámiáikat. Az MTA Földtani és Geokémiai Intézetében elvégzett röntgen pordiffrakciós és röntgen fluoreszcens vizsgálatok ezt szintén megerősítették.
A legrosszabb minőségű, kézzel formált edények esetlegességük és elnagyoltságuk miatt saját használatra készülhettek, akár háztartásonként. A gyorskorongolt kerámiákra a minőségi, specializált gyártás a jellemző, melyre készítés technikájuk mellett az egyedi nyersanyaguk is utal. A gyorskorongolt szürke és sárgakerámiák nyersanyaga a legtisztább és leggondosabban kiválasztott, amely erős és specializált hagyományokat tükröz.
A lassúkorongolt kerámiák átmenetet képezhetnek a gyorskorongolt kerámiák felé, szintén egységes nyersanyagból készültek. Vizsgálataink alapján specializációt és standardizációt figyeltünk meg a kerámiakészítésben, vagyis az avar kori Dunaszentgyörgyön egy igen jól szervezett fazekasság működött.
Kreiter Attila, Bajnóczi Bernadett, Tóth Mária, Skriba Péter, Viktorik Orsolya, Pánczél Péter
A dunaszentgyörgyi kerámiavizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1617