Népszerű keresések

Hírek

Trepanált koponya Baracsról II

Az előző részben bemutatott trepanáció másodlagos szövődményként a seb elfertőződött, ami gyulladáshoz vezetett, amit többek között a bemetszés nyakszirtcsont felőli részén jelentkező csonttani elváltozások jeleznek. A koponyafalban jól látható, hogy a gyulladásos folyamat eredményeként a csontban egy üreg keletkezett, ami a koponyafelszínre nyílt meg. A gyulladás kialakulásában esetleg szerepet játszhatott, hogy ezen a részen nem bemetszéssel, hanem részben a csont törésével, feszítésével választhatták le a csontdarabot.

Avar kerámiatechnológia az Árpád-korban?

„Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8-11. században” elnevezésű OTKA (NK 104533) program keretében Árpád-kori kerámiákat vizsgáltunk Kecskemét-Peczek és Tolna-Mözs, Csádés földek (TO02) lelőhelyekről. Célunk az volt, hogy információt kapjunk az Árpád-kori kerámiakészítésről, a kerámiakészítéshez felhasznált nyersanyagokról és a kerámiakészítés szervezettségéről.

Trepanált koponya Baracsról I

Trepanáció, más néven koponyalékelés az egyik legősibb sebészeti beavatkozás, mely több kultúrából is ismert világszerte, bár a koponyaüreg megnyitásának technikája helyenként igen eltérő lehet. Hazánkban, trepanált esetek leggyakrabban a honfoglaló magyarság temetőiben (9-10. század) fordulnak elő, azonban az azt megelőző avar korszakban is találunk rá példákat.

Friss

Barcs-török vár

Településrégészeti és környezettörténeti kutatások a Dél-Dunántúlon, 14–17. század (OTKA K 72231)

Barcs, Szili-tanya

Településrégészeti és környezettörténeti kutatások a Dél-Dunántúlon, 14–17. század (OTKA K 72231)

Barcs, Szelistye

Településrégészeti és környezettörténeti kutatások a Dél-Dunántúlon, 14–17. század (OTKA K 72231)