Sarkad, Ebes, Liszkai-tanya

A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.

Névváltozatok

Ebes, Liszkai-tanya

Lelőhely adatok

Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények

Korszakok

Kulcsszavak

Dokumentáció

Dokumentáció nyelve
magyar
Dokumentáció készítésének dátuma
Dokumentációt készítő intézmény

További lelőhely adatok

Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg
Szatmári Imre Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. KÖH 600/1076/2005. Adattári dokumentum
Fülöp Máté Jelentés nyomvonalas terepbejárásról, Hatástanulmány, 2022. Munkácsy Mihály Múzeum 2022.08.31 Örökségvédelmi hatástanulmány
Fülöp Máté Döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmány során elvégzett terepbejárásról (2022. 08. 02–04.) Munkácsy Mihály Múzeum 2023 Örökségvédelmi hatástanulmány
Fülöp Máté Jelentés az 50849 Sarkad 252. Ebes, Liszkai-tanya lelőhelyen végzett régészeti megfigyelésről Munkácsy Mihály Múzeum EPAT/6768/2023/RÉGFO 2023.01.20 30 napos jelentés
Fülöp Máté Jelentés az 50849 és 50851 azonosítójú lelőhelyeken végzett döntéselőkészítő hatástanulmány keretében végzett terepbejárásról Munkácsy Mihály Múzeum EPAT/6772/2023/RÉGFO 2023.06.05 Örökségvédelmi hatástanulmány
Fülöp Máté Régészeti bontómunka-HHE-Nyékpuszta-8 és a HHE-Nyékpuszta-13 szénhidrogén kutak termelésbe állítása. Munkácsy Mihály Múzeum EPAT/9150/2023/RÉGFO 2023 30 napos jelentés
Fülöp Máté Régészeti megfigyelés közbeni bontómunka-50849 Sarkad-Ebes, Liszkai-tanya Munkácsy Mihály Múzeum EPAT/9152/2023/RÉGFO 2023 30 napos jelentés
Fülöp Máté Jelentés terepbejárásról HHE-Nyékpuszta-6A, -7, -11 kutak bekötése projekt kapcsán 2024, döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmányhoz. Munkácsy Mihály Múzeum EPAT/5603/2024/RÉGFO 2024.06.17 30 napos jelentés
Fülöp Máté Negatív eredménnyel záruló régészeti megfigyelés jelentése, a HHE-Nyékpuszta-6A bekötés projekt kapcsán 2024. Munkácsy Mihály Múzeum EPAT/7305/2024/RÉGFO 2024.09.23 30 napos jelentés
Jelenség Kor Leírás Forrás
Telepnyom (felszíni) őskor középső bronzkor, Gyulavarsánd-kultúra - Rendkívül nagy számú kézzel formált, kerámiazúzalékkal és homokkal soványított, sötétszürke, világosbarna vagy vöröses színű oldaltöredék került elő a lelőhelyen, melyek a Gyulavarsándi kultúrához köthetők. Előfordulnak karcolt vonaldíszes oldaltöredékek, bekarcolt girlandokkal és függőleges vonalköteggel, felette ferdén sraffozott vonalakkal díszített, bemélyített girlanddísszel és felette sraffozott mezővel díszített oldal-, árkolt bütyökdíszes oldal-, bemélyített széles vonalakkal és beböködött pontsorral díszített oldal-, bevagdalt bordadíszes oldal-, szalagfüles oldal-, bütyökdíszes oldaltöredékek. A leletanyagban megtalálható vágott peremű tál peremtöredéke perem alatt hegyes bütyökkel, ezen kívül csücskös peremű tál töredéke, kihajló perem-, kihajló, belső oldalán bekarcolt girlandokkal díszített perem-, perem alatti benyomkodással tagolt bordával díszített kihajló ill. benyomkodással tagolt perem-, továbbá peremén bevagdalt kiöntőcső töredéke. Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Telepnyom (felszíni) őskor középső vaskor, szkíta - Kis számú, kézzel formált, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított szürke színű oldaltöredékek, nagyméretű, behúzott peremű tál töredéke, behúzott peremű, fekete színű tál peremtöredéke, fülindítástöredékek és egyfülű, kihasasodó korsó oldaltöredéke sorolható a szkíta korba. Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Telepnyom (felszíni) őskor késő vaskor, kelta - A lelőhelyen pár cserép tartozik a kelta korba. Duzzadt peremű, enyhén grafitos soványítású fazék fenék-, illetve oldal- és fenéktöredék mellett egy sárga, szürke törésű korsófül töredék, valamint egy erőteljesen kihajló peremű, korongolt, lencse testű edény (Linzenflasche) peremtöredék tartozik ide. Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Telepnyom (felszíni) római kor szarmata - A lelőhely anyagának mintegy egyötöde tartozik a szarmata korba. Világosszürke, matt felületű, igen kopott edénytöredékek mellett pár téglaszín, korongolt edénytöredék és kézzel formált edényszilánk, valamint csillámos, szemcsés soványítású, kézi korongolt fazék oldaltöredék került elő. Formailag megemlítendők a vastagabb falú hombárok, a világosszürke, korongolt korsók, ezeknek a kör keresztmetszetű fülei, illetve duzzadt, kihajló peremtöredékei és íves oldaltöredékei. A tálak duzzadt pereműek, ezeknek a kihajló és a behúzott típusai egyaránt előfordulnak. A tálfenekek között van egy világosszürke, korongolt, talpgyűrűs tálfenék, egy talpgyűrűs edény fenéktöredék, a közepén még az égetés előtt átfúrták. A tálak között előfordulnak olyan egyenes falú tál oldaltöredékek, amelyeken horony fut körbe. A gömbös testű edényeknek a kihajló és duzzadt peremtöredékei, íves oldaltöredékei és vágott fenéktöredékei egyaránt megvannak az anyagban. Kr. u. 4. sz.-5. sz. eleje. Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Telepnyom (felszíni) középkor Árpád-kor, két kihajló, lekerekített illetve töredezett szélű fazékperemet és egy oldaltöredéket - anyaguk alapján - Árpád-korinak határoztunk meg. Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.

Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/10678, 2024. november 7.

CAPTCHA