Ártánd, Nagyzomlin-puszta 2.

A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.

Névváltozatok

Nagyzomlin-puszta 2., Kavicsbánya 2., Barát-zomlinpuszta

Lelőhely adatok

Lelőhely azonosítója
32391
Lelőhely típusa
Szakfeladat befejezése

Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények

Korszakok

Kulcsszavak

Dokumentáció

Dokumentáció nyelve
magyar
Dokumentáció készítésének dátuma

További lelőhely adatok

Tevékenység Vezető Szakfeladatot végző intézmény Dátum Engedélyszám Kelte
Helyszíni szemle Sőregi János 1940
Helyszíni szemle Balogh István, Risztics Emília 1952
Helyszíni szemle Balogh István, Csalog József 1953
Ásatás Csalog József 1953
Ásatás Csalog József 1953
Helyszíni szemle Kralovánszky Alán Magyar Nemzeti Múzeum 1955
Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg
Ismeretlen Ártánd, Nagyzomlim-puszta 1. DDM Rég. Ad. 1950.6. Adattári dokumentáció
Csalog József Az Ártánd-Zomlin kavicsbányában előkerült szarmata és őskori temető leletmentési ... DDM Rég. Ad. 1953. 19. Adattári dokumentum
Ismeretlen Ártánd. Nagyzomlim-puszta 1. DDM Rég. Ad. 1961.1. Adattári dokumentáció
Kralovánszky Alán Jelentés az Ártánd-Zomlinpusztai kora vaskori sírlelet előkerüléséről 1956. Magyar Nemzeti Múzeum MNM.Rég.Ad.: 15.Á.I., Ltsz.:144. 1956.02.17 Adattári dokumentáció
Kralovánszky Alán Jelentés ártándi régészeti leletekről 1956. MNM.Rég.Ad.: 20.Á.I., Ltsz.: 147. 1956 Adattári dokumentáció
Kralovánszky Alán A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok régészeti kutatások 1944-1961 (Leletkataszter) DMÉ XLVII. (1962-64) 31-55. 1964 Publikáció/Szakirodalom
Klinger László Hajdú-Bihar megyei lelőhelyek adatlapjai. NyTI 6777/2003 Adatfelvételi lap
Jelenség Kor Leírás Forrás
Kincslelet őskor kora vaskor Jelentés az Ártánd-Zomlinpusztai kora vaskori sírlelet előkerüléséről 1956.
Temető őskor kora és középső vaskor, szkíta/ 1940-ben Ártánd határában, nagyváradi latin szertartású káptalan barát-zomlinpusztai birtokán, a kis-zomlini tanyától K-re kb. 250 m-re, Felbermann Lajos és Liebermann Jenő kavics- és homokbányát nyitottak. A munkások kb. 100-120 cm mélyen sírokat találtak. A lh. közvetlenül a román határ mellett van. Szkíta kori temetőt bolygattak meg, emellett 12-13. sz-i és 17. sz-i (pl.nyílhegy, lánc-páncéling), valószínűleg sírokból származó fegyverek kerültek elő. 1953-ban Csalog József a határ mellet húzódó homokdomb DK-i sarkán 6 urnasírt és halottégető gödröket tárt fel. A szakirodalom egy szkíta fejedelmi sírt is említ. Megj.: A kelta és szarmata telep- és temető, valamint a 17. századi udvarház pontos helyét a rendelkezésemre álló adatok alapján meghatározni nem lehet. Az Ártánd-Zomlin kavicsbányában előkerült szarmata és őskori temető leletmentési ...
Temető kora újkor A határ mellett fekvő homok- és kavicsbányában szkíta- és késő Árpád-kori temetőt, valamint valószínűleg sírból származó 17. századi török kori fegyverek (nyílhegy, lánc-páncéling) kerültek elő. Az Ártánd-Zomlin kavicsbányában előkerült szarmata és őskori temető leletmentési ...
Temető középkor A határ melletti homokbányában szkíta, késő Árpád-kori 12-13. századi és 17. századi török kori temetőt bolygattak meg. Az Ártánd-Zomlin kavicsbányában előkerült szarmata és őskori temető leletmentési ...

Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/21375, 2024. november 21.

CAPTCHA