Ártánd, Állami Gazdaság

A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.

Névváltozatok

Január 1. TSz, Homokbánya, Róth-tanya, Állami Gazdaság, Kapitány-dűlő

Lelőhely adatok

Lelőhely azonosítója
32396
Szakfeladat befejezése

Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények

Korszakok

Kulcsszavak

Dokumentáció

Dokumentáció nyelve
magyar
Dokumentáció készítésének dátuma

További lelőhely adatok

Tevékenység Vezető Szakfeladatot végző intézmény Dátum Engedélyszám Kelte
Próbafeltárás Sőregi János 1930
Ásatás Kralovánszky Alán 1956
Helyszíni szemle Kralovánszky Alán 1956
Ásatás Kralovánszky Alán 1957
Ásatás Kralovánszky Alán 1957
Ásatás Kralovánszky Alán 1957
Ásatás Kovács Ágnes 1957
Ásatás M. Nepper Ibolya 1976
Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg
Kralovánszky Alán Ártánd-Áll. Gazd. későavar temető feltárásával kapcsolatos levelezés DDM Rég. Ad. 1956. 1. Adattári dokumentum
Kralovánszky Alán Ártándi IX-X. századi temető leletmentési jelentése DDM Rég. Ad. 1957. 4. Adattári dokumentum
Ismeretlen Ártánd. Állami Gazdaság. DDM Rég. Ad. 1956.12. Adattári dokumentáció
Ismeretlen Ártánd, Állami Gazdaság. DDM Rég. Ad. 1954.6. Adattári dokumentáció
M. Nepper Ibolya Jelentés Ártánd-Január 1. Tsz (...) területén végzett leletmentő ásatásról (...) DDM Rég. Ad. 10-76. Adattári dokumentum
M. Nepper Ibolya Ásatási dokumentáció az Ártánd-Kultúrház lelőhelyen végzett leletmentésről ... DDM Rég. Ad. 1-76. Adattári dokumentum
Klinger László Hajdú-Bihar megyei lelőhelyek adatlapjai. NyTI 6777/2003 Adatfelvételi lap
Kralovánszky Alán Ártánd, Áll.gazd. ásatás- Sírleírások 1955-1957. MNM.Rég.Ad.:23.Á.II., Ltsz.:150. 1957 Adattári dokumentáció
Kralovánszky Alán Jelentés leletmentésről 1957. MNM.Rég.Ad.: 16.Á.I., Ltsz.:145. 1957.04.23 Adattári dokumentáció
Kralovánszky Alán Jelentés az Ártánd, Áll. gazd. leletmentésről 1957. MNM.Rég.Ad.:19.Á.I., Ltsz.:146. 1957.10.02 Adattári dokumentáció
Kralovánszky Alán A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok régészeti kutatások 1944-1961 (Leletkataszter) DMÉ XLVII. (1962-64) 31-55. 1964 Publikáció/Szakirodalom
Mesterházy Károly A Déri Múzeum régészeti tevékenysége 1966-1968. (Leletkataszter) DMÉ L. (1968) 61-77.old. 1968 Publikáció/Szakirodalom
M. Nepper Ibolya Ásatási jelentés 1976. MNM.Rég.Ad.:XXI.245/1977., Ltsz.:11295. 1976 Adattári dokumentáció
Jelenség Kor Leírás Forrás
Telepnyom (felszíni) római kor szarmata, Kralovánszky Alán több helyen szarmata telepnyomot figyelt meg. A Déri Múzeum régészeti tevékenysége 1966-1968. (Leletkataszter)
Telep római kor késő római, M. Nepper Ibolya egy népvándorláskori (4-5. sz-i) négyszög alaprajzú, kerámiaanyaga alapján a germánokhoz köthető házat, valamint egy avar temetkezést tárt fel az istálló melletti területen. Ásatási dokumentáció az Ártánd-Kultúrház lelőhelyen végzett leletmentésről ...
Hamvasztásos temető őskor vaskor, szkíta kor, Kralovánszky Alán két szkíta kori urnasírt tárt fel a lh-en. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok régészeti kutatások 1944-1961 (Leletkataszter)
Csontvázas temető népvándorlás kor avar, urget Lajos debreceni lakos a Hajdúmegyei Filmvállalat dolgozója 1955. november 28-án jelentette, hogy a Biharkeresztesi Á.G. területén lévő homokbányában sírokat termeletek ki. Két sírt kibontott és belőlük lócsontok, fegyverek és edények kerültek elő. Ugyanekkor Fehér Géza is jelentette, hogy a Biharkeresztesi Á. G. a központjától 6 km-re sertéstelpet épít. A gazdaság területén lévő homokbányából 9. sz-i sírok kerültek elő. Az új sertéstelep Ártándtól D-re 1 km-re, az egykori Róth-tanya területén van. 1930-ban Róth József földjén kb. 10-12 népvándorláskori sírt dúltak fel homokbányászás közben. Ekkor Sőregi János próbaásatást végzett a lh-en. Az egykori Róth-tanya a Mesterházy Károly által feltárt Árpád-kori településrésztől K-re kb. 350 m-re volt. 1957-58-ban a Kralovánszky Alán vezette feltáráson két szkíta kori urnasírt bontottak ki, emellett több helyen szarmata telepnyomot észleltek. A több éves ásátás során egy 8-10. századi temető 262 sírja került elő. 1976 tavaszán az ártándi Január 1. TSz az 1957-ben védetté nyilvánított major területén a védettség feloldását vagy leletmentést kért. Azóta az Á. G., a védettség ellenére, újabb épületeket emelt. Az istálló építése során csontvázak kerültek elő, amit a TSz nem jelentett. A Tsz major állandő bővítése sürgette a kb. 1 km-nyi terület feltárását. M. Nepper Ibolya leletmentése során az istálló mellett 1 avar temetkezést és egy nápvándorláskori (4-5. sz-i) négyszög alaprajzú, kerámiaanyaga alapján a germánokhoz köthető házrészlelet tárt fel. Ártándi IX-X. századi temető leletmentési jelentése

Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/21448, 2025. január 22.

CAPTCHA