A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.
Névváltozatok
Lelőhely adatok
Lelőhely azonosítója
43810
Település
Lelőhely típusa
Szakfeladat befejezése
Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények
Vezető régész
Szakfeladatot végző intézmény
Korszakok
Kor
Korszak
Alkorszak
Kultúra / népesség
Kulcsszavak
Dokumentáció
Dokumentáció nyelve
magyar
Dokumentáció készítésének dátuma
Dokumentációt készítő intézmény
További lelőhely adatok
Tevékenységek
| Tevékenység | Vezető | Szakfeladatot végző intézmény | Dátum | Engedélyszám | Kelte |
|---|---|---|---|---|---|
| Helyszíni szemle | Medgyesi Pál | 1984 | |||
| Terepbejárás | Szatmári Imre | 1995 | |||
| Helyszíni szemle | Bede Ádám | 2004 | |||
| Helyszíni szemle | Bede Ádám | 2005 | |||
| Adatgyűjtés | Cséki Andrea | 2015 |
Szakanyagok
| Szerző | Cím | Dokumentációt készítő intézmény | Bibliográfia / Jelzet | Kelte | Jelleg |
|---|---|---|---|---|---|
| Szatmári Imre | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. | KÖH 600/1076/2005. | Adattári dokumentum | ||
| Gyucha Attila - Liska András - Medgyesi Pál - Szatmári Imre - Rózsa Zoltán | Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. | KÖH 600/1301/2004 | Adattári dokumentáció | ||
| Cséki Andrea | Előzetes régészeti dokumentáció, Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program, Dévaványa, 2015 | 650/178/2015 | 2015.05.28 | Adattári dokumentáció | |
| Bede Ádám | Békés megyei halomsírkataszter 2004- 2005 | BPD/100/00240/2013 | 2013.01.15 | Adattári dokumentáció |
Jelenség
| Jelenség | Kor | Leírás | Forrás |
|---|---|---|---|
| Telepnyom (felszíni) | őskor | Korai neolitikum, Körös-kultúra - Egy kézzel formált, pelyvával soványított, világosbarna oldaltöredék a Körös kultúra jellegzetes darabja. | Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. |
| Telepnyom (felszíni) | őskor | Késő neolitikum: homokkal soványított, sok esetben vékonyfalú, fényezett, szerszámnyomos oldaltöredékek, elvékonyodó perem- és kihajló peremtöredékek a késő neolitikum idejére keltezhetők. | Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. |
| Telepnyom (felszíni) | őskor | Késő vaskor - kelta: Világosszürke, korongolt, apró edénytöredék, valamint egy erősen grafitos soványítású fazék seprűs díszes oldaltöredéke tartozik a kelta korba. LT C-D | Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. |
| Telepnyom (felszíni) | középkor | Kevés edénytöredéket - elsősorban anyaguk, részben pedig díszítésük alapján - Árpád-korinak határoztunk meg, bár kétségtelen, hogy ezek anyaga a döntően Árpád-kori jellegzetességük mellett már a későbbi korok anyagára is emlékeztet. Nincsen közöttük bográcsperem sem, így valószínű, hogy az Árpád-korba sorolt leleteink leginkább a korszak végére keltezhetők. Az egyetlen fazékperem kihajló, lekerekített szélű. Az oladalak kis részét bekarcolt vízszintes vonal vagy hullámvonal díszíti, de néhány olyan is van, amelyen párhuzamos vonalak illetve sekély árkok futnak. Két fazékból származó aljtöredék tartozik még ide. A későbbi kort képviselő fazékperemek között enyhén profilált, anyagukban részben még az Árpád-koriakhoz hasonló darabok is vannak, melyek XIII-XIV. századiak lehetnek. A többség viszont egészen vékony falú, többszörösen tagolt, biztosan késő középkori. Ezek barna vagy szürke színűek, szemcsés felületűek vagy egészen finoman iszapoltak. Két világosbarna fazékperem szélén illetve belső felületén vörösesbarna sávos festés látható, egy nagyon vékony falú, szürkésbarna perem belső szélét pedig párhuzamos vonalak között futó, szintén vörösesbarna cikkcakk-minta díszíti. Egy szürke, széles bordával hangsúlyozott peremtöredék szűk nyakú korsó része volt. Az oldalak között megtalálhatók a széles, sekély, egymással párhuzamos árkokkal vagy az egyszerűen bekarcolt hullámvonallal díszített és a festett töredékek is. Az utóbbiak sárgásdrapp, világosbarna vagy barnásszürke színűek, vékony falúak, s rajtuk vörösesbarna illetve sötétbarna vonalas, sávos és rácsos festés részletei láthatók. Egy barnásszürke oldal belső felülete zöld mázas. A leletek között a kései típusú, szürke színű, finoman iszapolt, esetenként fényezett felületű török kori kerámia is jelen van. A fazékaljak átlagosak, viszont egy szürkéssárga színű töredék belső felülete zöld mázas; egy világosbarna és egy másik, szürkésdrapp fenéktöredék oldalán pedig vörösesbarna vonalas festés nyomai maradtak meg. A lelőhelyen előkerült egyetlen fedőgomb kisméretű s karcsúra formált.A kisebb-nagyobb fültöredékek különböző méretű edényekről tanúskodnak. A vaskosabb darabok közepét függőleges árok tagolja, a kisméretű, keskenyebb darabok pedig egyszerű szalag- vagy hurkafülek. Egy hurkafül közvetlenül az edény pereméből indul. Szélesebb az a fültöredék, amelynek felületén zöld máz nyomai figyelhetők meg; egy másik, ugyancsak széles darabot pedig világosdrapp alapon vörösesbarna színű, festett vonalak díszítik. Minden bizonnyal középkori az három kisméretű, pelyvás soványítású tégladarab, amely ugyancsak a leletanyagban található. | Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. |
| Falu | középkor | Késő középkor: Feltehetően a középkori Sarkadkeresztúrral azonos. Templomát 1331-ben, Keresztúr települést 1552-ben említik először a források. | Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. |
| Halom | ismeretlen kor | A halom már nehezen azonosítható, széleit a temető területén lévő növényzet szinte láthatatlanná teszi, de Huszár Mátyás 1822. évi térképlapján iskurgánként ábrázolta. A halom kb. 60-80 m alapátmérőjű, relatív magassága elérheti a 4 m is. | Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. |
Letölthető dokumentációk
Örökségvédelmi dokumentációk
A fájlok letöltéséhez Regisztrált Belső Felhasználó (3. szintű) jogosultságokra van szüksége. További információ