| Telepnyom (felszíni) |
Árpád-kor |
A leletek legnagyobb része középkori. Az Árpád-koriaknál viszont sokkal több késő középkori edénytöredék került elő. Az Árpád-korba sorolható egy kifelé és három mindkét irányban megvastagodó, egyenes tetejű illetve ferdén levágott szélű bográcsperem mellett két kihajló, szintén ferdén levágott szélű fazékperem. Az egyik fazékperem már enyhén profilált, formája alapján inkább a korszak végére, vagy valamivel még későbbre, a XIII-XIV. századra keltezhető. Két oldaltöredéket vízszintes, párhuzamos árkok díszítenek, egy fazékból származó nyaktöredéken pedig ferde, erőteljesen bemélyített tűzdelt vonal részlete maradt meg. Három fazékalj egészíti ki az Árpád-kori leletegyüttest. |
Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. |
| Falu |
késő középkor |
Egyértelműen a késő középkorban virágkorát élő falu helyére utaló, jelentős mennyiségben fordultak elő a felszínen késő középkori kerámialeletek. Ezek a megszokott (világosbarna, barna, szürke, világosszürke, drapp, kékesszürke) színek mellett a hasonló korú leletek között általánosan elterjedt anyagú (szemcsés vagy finom iszapolású) edénytöredékeket szolgáltatják. Igen sok a profilált, gyakorta fedőhornyos edényperem. Közöttük külön is említésre méltóak azok, melyeknek széleit vagy a perem alatt lévő vízszintes bordát benyomkodásokkal tagolták. Négy szemcsés tapintású, vékony falú, kékesszürke illetve sárgásbarna fazékperem szélét vörösesbarna vagy sötétbarna festett vonal díszíti. Van egy sötétszürke, csaknem fekete színű, függőlegesen felhúzott, bordákkal tagolt, a széle alatt függőleges vonalkázással díszített korsóperem és egy másik, fedőhornyos fazékperem is, amelynek széle szintén kissé felhúzott, s külső oldalát széles borda tagolja. A peremtöredékek között két fedőperemet lehetett mindössze elkülöníteni.
A rendkívül nagy mennyiségben gyűjtött oldaltöredéknek csupán elenyésző része díszített. Leginkább a vállvonalon körbefutó, egymással párhuzamos, sekély árkokkal találkozunk, az egyik ilyen darabnak a belső oldalát pedig sárgászöld máz is borítja. Egy-egy kékesszürke, sárgásbarna illetve szürkésbarna színű oldaltöredéken vörösesbarna sávos festés nyomai maradtak meg. Az anyagban jelen vannak a török korra keltezhető szürke színű, finoman iszapolt, fényezett felületű edényoldalak is. A fenéktöredékek kivétel nélkül kisebb-nagyobb fazekakból származnak.
Összesen egy fedőgomb került elő; ez sárgásbarna színű, szélesen kihajló peremű darab. Sokkal több viszont a szürke és világosbarna színű fültöredékek száma. Közöttük van egy egészen kisméretű edényből származó hurkafül is, de a többi mind vaskos, lekerekített szélű, a közepükön általában széles, függőleges árokkal tagolt - néha aszimmetrikus - szalagfül darabja. Az egyik az edény pereméből indul, a másik tapadási felületénél pedig két rövid, mélyen benyomott vonal látható. Külön kell említést tenni egy jellegzetes formájú, hornyolt peremtöredékről, amely pohár alakú kályhaszem része lehetett.
Önmagában nem lehet pontosan keltezni a leletek között található barna színű, finom szemcsés, lapos fenőkövet, de a leletek korszakonkénti mennyiségének arányaiból feltételezhető, hogy ez is a késő középkorba sorolható leginkább.
|
Örökségvédelmi hatástanulmány Sarkadkeresztúr község területéhez. |
