A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Köves-halom Kövecses-halom Lelőhely adatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 34224 Szakfeladat befejezése 1972. augusztus 20. 1976. október 26. Település Hajdú-Bihar Hajdúböszörményi járás Hajdúböszörmény Lelőhely típusa temető templom településnyom (felszíni) halom Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Vezető régész M. Nepper Ibolya - régész (1944 - ) Korszakok Kor őskor középkor Korszak neolitikum Árpád-kor Alkorszak középső neolitikum Kultúra / népesség Alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája Kulcsszavak ásatás terepbejárás Dokumentáció Dokumentáció nyelve magyar Dokumentáció készítésének dátuma 1972. Dokumentációt készítő személy(ek) M. Nepper Ibolya - régész (1944 - ) Sőregi János - régész (1892 - 1982) Zoltai Lajos - régész (1861 - 1939) Klinger László - régész További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg M. Nepper Ibolya - Sőregi János - Zoltai Lajos Hajdú-Bihar megye halomkatasztere II. Hajdúság HMÉ IV. 1980. 91-129. Szakirodalom M. Nepper Ibolya Ásatási dokumentáció, Hajdúböszörmény 1972. MNM. Rég. Ad.: XX.198/ 1972., Ltsz.: 9880. 1972. Adattári dokumentáció M. Nepper Ibolya A hajdúsági terepbejárás jegyzőkönyve. DDM Rég. Ad. 1971. 15. Adattári dokumentum Klinger László Hajdú-Bihar megyei lelőhelyek adatlapjai. NyTI 6777/2003 Adatfelvételi lap Jelenség Jelenség Kor Leírás Forrás Templom körüli temető Árpád-kor 1882-ben Rómer Flóris és Hampel József a Pródi-halom feltárása mellett a Kövecses-halmon és a Kőudvaron (? - máshol a Kövecses-halom a Kőudvaron áll). Bakóczy János volt böszörményi református lelkész kéziratos krónikája szerint "mind a három helyen számtalan emberi csontot találtak. 37 db kelta kori bronzpallos, sisak és edény került elő, ezek egy része a MNM-ba, másik része pedig a Debreceni Református Kollégiumba került. M. Nepper Ibolya a Nagy-Süldős-halomtól DNy-ra, a Béke Tsz halastavai között emelkedő dombon kora középkori téglákat, kora középkori és AVK telepet azonosított. A hajdúsági terepbejárás jegyzőkönyve. Templom Árpád-kor M. Nepper Ibolya a Nagy-Süldős-halomtól DNy-ra, a Béke Tsz halastavai között emelkedő dombon kora középkori téglákat, kora középkori és AVK telepet azonosított. A hajdúsági terepbejárás jegyzőkönyve. Telepnyom (felszíni) alföldi vonaldíszes kerámia M. Nepper Ibolya a Nagy-Süldős-halomtól DNy-ra, a Béke Tsz halastavai között emelkedő dombon kora középkori téglákat, kora középkori és AVK telepet azonosított. A hajdúsági terepbejárás jegyzőkönyve. Halom őskor A Köves-halom a Szőke-zugban, a szőke-ér partján áll. A város központjától ÉNy-ra 16.3 km-re , a főcsatornától Ny-ra 2.8 km-re. 1882-ben Rómer Flóris és Hampel József a Pródi-halom feltárása mellett a Kövecses-halmon és a Kőudvaron (? - máshol a Kövecses-halom a Kőudvaron áll). Bakóczy János volt böszörményi református lelkész kéziratos krónikája szerint "mind a három helyen számtalan emberi csontot találtak. 37 db kelta koroi bronzpallos, sisak és edény került elő, ezek egy része a MNM-ba, másik része pedig a Debreceni Református Kollégiumba került. M. Nepper Ibolya a Nagy-Süldős-halomtól DNy-ra, a Béke Tsz halastavai között emelkedő dombon kora középkori téglákat, kora középkori és AVK telepet azonosított. Hajdú-Bihar megye halomkatasztere II. Hajdúság Tevékenységek Tevékenység Vezető Szakfeladatot végző intézmény Dátum Engedélyszám Kelte Ásatás M. Nepper Ibolya 1972.08.20. Terepbejárás M. Nepper Ibolya 1976.10.26.
