A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.
Névváltozatok
Lelőhely adatok
Lelőhely azonosítója
54638
Település
Lelőhely típusa
Szakfeladat befejezése
Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények
Vezető régész
Szakfeladatot végző intézmény
Leletanyagot őrző intézmény
Korszakok
Korszak
Alkorszak
Kultúra / népesség
Fázis
Kulcsszavak
Dokumentáció
Dokumentáció nyelve
magyar
Dokumentáció készítésének dátuma
Dokumentációt készítő intézmény
Dokumentáció készítője
További lelőhely adatok
Tevékenységek
| Tevékenység | Vezető | Szakfeladatot végző intézmény | Dátum | Engedélyszám | Kelte |
|---|---|---|---|---|---|
| Terepbejárás | Szatmári Imre | 1997 | |||
| Terepbejárás | Fülöp Máté | Munkácsy Mihály Múzeum | 2022 | ||
| Régészeti megfigyelés/szakfelügyelet | Fülöp Máté | Munkácsy Mihály Múzeum | 2022 |
Szakanyagok
| Szerző | Cím | Dokumentációt készítő intézmény | Bibliográfia / Jelzet | Kelte | Jelleg |
|---|---|---|---|---|---|
| Szatmári Imre | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. | KÖH 600/1076/2005. | Adattári dokumentum | ||
| Vágner Zsolt | Méhkerék - Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete. 2006. | KÖH 600/1901/2006 | 2006 | Adattári dokumentáció | |
| Fülöp Máté | Jelentés nyomvonalas terepbejárásról, Hatástanulmány, 2022. | Munkácsy Mihály Múzeum | 2022.08.31 | Hatástanulmány | |
| Fülöp Máté | Döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmány során elvégzett terepbejárásról (2022. 08. 02–04.) | 2023 | Hatástanulmány | ||
| Fülöp Máté | Jelentés az 54638 Méhkerék 61. Sápi-legelő, faluhely lelőhelyen végzett régészeti megfigyelésről | Munkácsy Mihály Múzeum | 2023.01.23 | Régészeti megfigyelés |
Jelenség
| Jelenség | Kor | Leírás | Forrás |
|---|---|---|---|
| Telepnyom (felszíni) | őskor | középső vaskor - szkíta - A kis mennyiségű, kézzel formált, kerámiazúzalékkal soványított, sötétszürke és világosbarna színű oldaltöredék, egyenes alj-, síkozott kihajló, külső felületén vízszintes kannelúrákkal díszített perem- és fogóbütykös oldaltöredék, továbbá két darab utánkorongolt, homokkal soványított szürke színű oldaltöredék a szkíta kor emlékanyaga. A leletanyagban gúla alakú, felső részén két merőleges furattal ellátott nehezék is található. | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |
| Telepnyom (felszíni) | középkor | Árpád-kor -A középkori leletek között feltűnően kevés Árpád-kori darabot különíthettünk el. Mindössze két, kerek függesztőlyukkal ellátott, egyenes tetejű bográcsperem, egy mélyen bekarcolt vízszintes árkokkal - esetleg csigavonalakkal - díszített oldal s további három egyszerű oldaltöredék sorolható ide. Az egyik bográcsperem mindkét irányban megvastagodó, karéjosan kialakított, elkeskenyedő szélű (rajz), a másik pedig befelé megvastagodó, s a belül ferdén levágott széle valószínűleg a függesztőlyuk mellett sem szélesedett ki az átlagosnál jobban (rajz). | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |
| Telepnyom (felszíni) | késő középkor | Ennél jóval gazdagabb a leginkább világosbarna, barna, szürke vagy kékesszürke színű, szemcsés anyagú vagy finoman iszapolt késő középkori anyag. Köztük előfordulnak a megszokott típusú, kisebb-nagyobb edényekből, főként fazekakból származó profilált peremek, oldalak és fenéktöredékek. Két válltöredék felületén széles, vízszintes, párhuzamos árkok futnak körbe, egy világosbarna oldalt függőleges, párhuzamos, barna festésű vonalak díszítenek, egy szürkésbarna oldaltöredéken pedig vízszintesen haladó, széles, sötétbarna színű, festett sáv látható. Egy belül sárgásdrapp, kívül kékesszürke színű, jellegzetesen szemcsés felületű, vékony falú fazékalj külső oldalán vörösesbarna festett vonal és kicsi pötty maradt meg. A fültöredékek szürke illetve világosbarna színűek, kivétel nélkül széles, lekerekített szélű darabok, s közepükön függőleges árokkal tagoltak. Az egyik világosbarna korsófül két széle aszimmetrikusan lekerekített, a másik hasonló színű fölső tapadási pontját pedig kerek lyuk üti át. Az egyetlen fedőgomb erősen töredékes, teteje szélesen kihajló. Külön kell megemlíteni egy világosbarna, külső oldalán foltosan kormos, egyenesen levágott szélű kerámiatöredéket, amely a korongozásnyomokból ítélve valószínűleg négyszögletes szájú, tál alakú kályhaszem peremének darabja lehet. A középkori falu templomának és temetőjének helyéről származnak a leletanyagban lévő pelyvás soványítású, habarcsos tégladarabok és embercsontok. Nem lehet viszont önmagában pontosan korhoz kötni a szintén a lelőhelyen gyűjtött szürke színű, apró szemcsés, egyik oldalán simára kopott - vélhetően egykor őrlőkő részét képező - homokkődarabot. | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |
| Telepnyom (felszíni) | római kor | szarmata - A lelőhelyen az anyagnak körülbelül egynegyede tartozik a szarmata korba. Világosszürke, középszürke és téglaszín, korongolt kerámia mellett kevés kézzel formált töredék van a leletanyagban. Jellegzetes egy téglaszín, korongolt, nagyobb hombár oldaltöredék, vízszintesen, sávosan simítva. Hasonló vízszintes, sávos simítás látható a legtöbb edényen, hombároknak és tálaknak az oldaltöredékein. Jellegzetes egy megvastagodó, kihajló peremű, félgömbös, korongolt, sárgás színű tál oldaltöredéke, egy "T" peremű, világosszürke, korongolt hombártöredék, egy hasonló "T" peremű, korongolt hombártöredék, amely felül a peremen vízszintesen, sávosan simított. Ugyancsak jellegzetesek továbbá a kihajló és megvastagodó peremű, gömbös testű edénytöredékek és táltöredékek. A gömbös testű edények peremtöredékén sávos simítás fut körbe. Az anyagban van még egy lapos, talpkorongos, alul majdnem vízszintesen öblösödő tál fenéktöredéke, egy kisebb, világosszürke, gömbös testű edény nyaktöredéke, melyet mély, vízszintes hornyok tagolnak. Kr. u. 4. sz. | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |