Telepnyom (felszíni) |
késő középkor |
A gazdag késő középkori leletanyag megszokott színű és soványítású. Legtöbb a barna és a szürke színű töredék, de világosdrapp illetve kékesszürke edénydarabok ugyancsak előfordulnak. Anyaguk általában szemcsés soványítású, érdes tapintású, kisebb mennyiségben pedig finom iszapolású. A fazékperemek többnyire profiláltak, az oldaltöredékek között pedig szélesen bemélyített, sekély, egymással párhuzamosan futó árkokkal, illetve egyes vagy egymással szintén párhuzamosan bekarcolt vonalakkal díszített töredékek is vannak. Egy világosbarna alapon sötétbarna rácsos festésű oldal szintén ide tartozik, de ezen a töredéken világosbarna festett vonalak is látszanak még. Az anyagban jelen van a kései típusú, török korinak meghatározható, finoman iszapolt, vékony falú, szürke színű, fényezett felületű kerámia. E korszakba sorolható ezenkívül több egyszerű fazékalj, valamint egy világosbarna színű, profilált, egyenes tetejű, kerek fedőgomb, továbbá néhány világosbarna illetve szürke színű szalagfüldarab is. A legnagyobb fültöredék korsóból származhat, a fülhöz tapadva az edény oldalának kisebb darabja is megmaradt. Szinte mindegyik szalagfül széle lekerekített, s középen széles és mély árokkal tagolt. A két szürke korsófül fényezett felületű, s a török korra keltezhető. A késő középkori anyagba soroltunk egy tégla színű, turbános díszű, bekarcolt párhuzamos vonalakkal, ívekkel illetve böködött pontsorral díszített cseréppipadarabot is. |
Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |
Csontvázas temető |
középkor |
A középkori anyaghoz tartozik minden bizonnyal - s valószínűleg a középkori település templomának közelségére, illetve a templom körüli temető helyére utal - az sok embercsont is, melyeket a lelőhelyen kiásott gázvezeték árkából gyűjtöttük, az Arany János utcából kelet felé nyíló zsákutca második és utolsó háza közötti szakaszon, 1996. április 25-én (a csontok melletti cédulán nincs feltüntetve a terepjárók neve???). A gyűjteményben az emberi csontváznak csaknem minden darabja előfordul, közöttük koponyadarabok, hosszúcsontok, csigolyák, bordák, stb. Szintén a templomhelyre utalhat az anyagban található pelyvás soványítású, kifejezetten a középkoriakhoz hasonló tégladarab, továbbá egy világosbarna és egy világosszürke színű kicsiny kőtöredék, melyekhez hasonló darabok a középkori templomhelyeken ugyancsak gyakran előfordulnak. |
Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |