Szabadkígyós, Apáti faluhely II.

A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.

Névváltozatok
Kakucs-halom
Kakucsi-Nagy-halom
Apáti faluhely II.
Lelőhely adatok
Lelőhely adatok
Lelőhely azonosítója
54806
Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények
Dokumentáció
magyar
További lelőhely adatok
Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg
Szatmári Imre Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. KÖH 600/1076/2005. Adattári dokumentum
Szatmári Imre Örökségvédelmi hatástanulmány, Szabadkígyós 2004. KÖH/ 600/2380/2006 2004.09.30. Adattári dokumentáció
Bede Ádám KMNPI-Kunhalmok kataszter 2. rész, 2007-2008. KÖH 600/1942/2012 2007- 2008 Adattári dokumentáció
Jelenség Kor Leírás Forrás
Telepnyom (felszíni) késő középkor Ennél nagyobb mennyiségben kerültek elő késő középkori edénytöredékek. Ezek szürke, barna, illetve drapp színűek, szemcsés anyagúak vagy finoman iszapoltak. A profilált fazékperemek mellett van egy világosbarna színű, kissé fölhúzott, lekerekített szélű, a szélén barna festéssel díszített tálperem. Az oldaltöredékek között kettőt széle, sekély, egymással párhuzamos árkok díszítik. A leletek között jelen van a kései típusú, török korra keltezhető, szürke színű, finom iszapolású, fényezett felületű kerámia is. A fazekakból származó fenéktöredékek egyszerű kialakításúak. Az anyaghoz tartozik egy profilált, szintén szemcsés anyagú fedőgomb, valamint egy jellegzetes peremtöredék, amely pohár alakú kályhaszemből származik. A lelőhelyen került elő egy pelyvás soványítású, habarcsos felületű tégladarab is, melynek egyik lapos felülete sima, a másik érdes. A legnagyobb számban előkerült késő középkori gyűjteménybe az általánosan jellemző barna, szürke, drapp és sárgás színű, valamint ezek különféle árnyalataiban jelentkező edénytöredékek tartoznak, melyek leginkább szemcsés tapintásúak, kisebb részt pedig egészen finoman iszapoltak. A peremtöredékek tipikus, többszörösen tagolt, profilált darabokat sorakoztatnak fel. Külön kell megemlíteni egy sárgás színű, szemcsés anyagú töredéket, amelynek belső szélén ferde, barna sávos festés nyomai láthatók, valamint egy másik, kékesszürke színű, a szélén barnával festett peremet. Egy világosbarna, egyenesen levágott szélű perem nagyméretű edény - valószínűleg tál - darabja lehet. Enyhén profilált fedőperemek ugyancsak előkerültek. Egy öblösödő, korsóból származó nyaktöredék külső oldalát kiugró bordával hangsúlyozták. A változatos színű és anyagú oldaltöredékek egy kicsiny része bemélyített, vízszintes, párhuzamos árkokkal vagy vonalakkal díszített, négy további, sárgásdrapp anyagú oldaltöredéken pedig vonalas, sávos, rácsos, illetve már meghatározhatatlan motívumhoz tartozó, barna festés részlete látható. Az anyagban a török kori, szürke színű, finoman iszapolt, fényezett felületű kerámia is jelen van. A fenéktöredékek különböző méretű edényekből származnak. Igen változatos formájúak a füldarabok is. Szürke, barna és sárgásdrapp színűek, szemcsés anyagúak vagy finoman iszapoltak. Két igen kis méretű hurkafül bögrék peremének fölső széléből indul, két szélesebb, sárgásdrapp szalagfül külső felületét pedig barna színű, függőleges és ferde vonalas festés díszíti. Egy sárgás korsófül egészen lapos, két széle egyenesen levágott. A hagyományos formájú, a középkori faluhelyeken leggyakrabban előforduló széles, vaskos, lekerekített szélű, középen függőleges árokkal tagolt szalagfültöredékek mellett két további fül külön érdemel említést. Az egyik barna színű, csaknem kör átmetszetű, de síkozott felületű, s külső oldalán vörös polírozású, a másik pedig szürke színű, szabálytalan négyszög átmetszetű, oldalain egy-egy bemélyített árokkal tagolt, fényezett felületű. Valószínűleg szintén fül töredéke volt egy világos, sárgásbarna színű, lapos, lekerekített szélű kerámiadarab is, amelynek szélén mélyen bekarcolt függőleges vonal fut, középen pedig egymás alatt sorakozó félköríves benyomkodások láthatók. Az anyaghoz tartozik egy szürke színű korsóból származó, függőleges kiöntőcsődarab, néhány szokványos fedőgomb, sok aljtöredék, valamint egy pohár alakú kályhaszemből származó, jellegzetes formájú peremtöredék. Az elpusztult település templomának és temetőjének helyéről való a leletek között található két habarcsos, pelyvás tégladarab és néhány embercsont. A gyűjteményben egy nagyobb vasbuca is található, melynek kora önmagában ugyan nem határozható meg, de a lelőhely általános jellemzői alapján valószínűleg ez szintén a középkorra keltezhető. Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Csontvázas temető középkor Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Templom középkor Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Telep török kor Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Tevékenység Vezető Szakfeladatot végző intézmény Dátum Engedélyszám Kelte
Terepbejárás Szatmári Imre 1991.12.31.

Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni.
Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/41723, 2025. április 26.