A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.
Névváltozatok
Lelőhely adatok
Lelőhely azonosítója
50085
Település
Lelőhely típusa
Szakfeladat befejezése
Régészeti Kutatások Magyarországon
Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények
Vezető régész
Korszakok
Kor
Korszak
Alkorszak
Fázis
Kulcsszavak
Dokumentáció
Dokumentáció nyelve
magyar
Dokumentáció készítésének dátuma
Dokumentáció készítője
További lelőhely adatok
Tevékenységek
| Tevékenység | Vezető | Szakfeladatot végző intézmény | Dátum | Engedélyszám | Kelte |
|---|---|---|---|---|---|
| Terepbejárás | Szatmári Imre | 1994 | |||
| Terepbejárás | Szatmári Imre | 1995 | |||
| Terepbejárás | Szatmári Imre | 1996 | |||
| Próbafeltárás | Liska András | 2010 | 490/3461/001/2010 | 2010.06.30 | |
| Ásatás | Liska András | 2010 | 490/3461/001/2010 | 2010.06.30 | |
| Adatgyűjtés | Bácsmegi Gábor | 2014 |
Szakanyagok
| Szerző | Cím | Dokumentációt készítő intézmény | Bibliográfia / Jelzet | Kelte | Jelleg |
|---|---|---|---|---|---|
| Liska András | Jelentés próbafeltárásról, Sarkad, Körösháti temető, 31. lelőhely, 2010. | KÖH 600/2834/2010 | 2010.07.05 | Adattári dokumentáció | |
| Liska András | Dokumentáció próba- és megelőző feltárásról, Sarkad, Kőrösháti temető (31. lh.), 2011. | KÖH 600/1132/2011 | 2010. | Adattári dokumentáció | |
| Szatmári Imre | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. | KÖH 600/1076/2005. | Adattári dokumentum | ||
| Bácsmegi Gábor | Előzetes régészeti dokumentáció- Sarkad város szennyvízhálózat bővítése, 2014 | LLTK/1021/2014 | 2014.02.10 | Adattári dokumentáció |
Jelenség
| Jelenség | Kor | Leírás | Forrás |
|---|---|---|---|
| Telepnyom (felszíni) | késő középkor | Késő középkorinak határoztunk meg néhány szürkésdrapp, részben szürkésbarna festéssel díszített vagy belül zöld mázzal bevont oldaltöredéket, egy világosbarna fazékaljtöredéket, egy hasonló színű kiöntőcsődarabot, egy nagyméretű fedőgombot és három szürkésfehér korsófül darabját. Az utóbbiak egyikén szintén szürkésbarna festés részlete látszik, egy másiknak pedig a közepén szabálytalan elrendezésű, benyomkodással megformált háromszögekből és rádli mintából álló díszítés látható (rajz). Néhány sötétszürke színű, fényezett felületű, egészen finoman iszapolt, összetört korsóhoz tartozó töredék a török korra vagy még későbbi időre keltezhető. A korsó széles szalagfülének darabján a szopóka is megmaradt, az edény oldalának alját pedig sűrű, függőlegesen besimított párhuzamos vonalak díszítették. Bizonytalan a kora a leletanyagban található két kisebb vasbucának. A lelőhelyről származik egy kézimalom teljesen ép fölső fölső köve is, melynek pontos keltezését adni szintén lehetetlen. A malomkövet szürke színű, lyukacsos szerkezetű kőtömbből faragták ki, s közepét három, egymással egy vonalban elhelyezkedő lyukkal fúrták át, de oldalának közepébe is egy kerek lyuk mélyed (rajz mindkét felületéről, s oldaláról is a lyukkal, ill. keresztmetszet, s rajz a középső három lyuk formájáról külön is). | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |
| Telep | szarmata | A jelenség korábban Sza:45123 szerint telepnyomként szerepelt.Magángyűjteményből (Bessenyei) igen nagymennyiségű szarmata leletanyag került be a Békéscsabai Múzeumba.A szürke, gyorskorongon készült, jól iszapolt kerámia van többségben. A hombárok matt, vagy vízszintesen simított oldalúak, fenekük vágott, van köztük több igen vastag falú - 3-5 cm vastag - töredék is. Az egyik hombár oldaltöredék téglaszín, bordával tagolt, a borda alatt és felett besimított hullámvonallal díszített. Több, igen széles szájú "T" peremű, perem alatt öblösödő nagyméretű hombár van az anyagban, az egyik peremén fent két magas borda fut körbe, közöttük a perem felső része fényezett. Jellegzetesek az un kishombár töredékek, amelyek kihajló pereműek, bordával horonnyal tagolták a nyakukat, a bordák felett vízszintes simítás, a borda alatt besimított hullámvonal a díszítés. A tálak igen változatos formájúak. Az egyik talpgyűrűs fenék, belül sugár irányban függőlegesen besimított. Megtalálható az anyagban a behúzott peremű, a peremen fent, kívül és belül vízszintesen sávosan simított duzzadt peremű típus, a félgömbös, vékonyfalú szürke tál, a perem alatt két párhuzamos, vízszintes bordával, kívül-belül fényezve. Van egy téglaszín, félgömbös, kihajló peremű kívül, belül és a peremen fent sávosan simított darab is. Kiemelendő egy Drag 33-as szürke, korongolt imitációja, az oldalán körbefutó karcolással. Jellegzetes még az egyenes falú, perem alatt hornyolt világosszürke táltöredék, kívül firkáltan, belül függőlegesen simítva. Érdekes egy felfelé bővülő, de egyenes nyakú, nyomott félgömb testű tál töredéke, perem alatt hármas hornyolással. A felület itt is kívül-belül vízszintes sávosan simított. Van még egy függőleges falú nagyméretű tál töredéke, amelynél talpkorong fölött csaknem vízszintesen fut a has alsó része. Kívül függőleges simításos mezők mattan hagyottakkal váltakoznak, fenekén alul is simítás nyoma látszik. Belseje sugárirányban simított. Az egyik tál égetés előtt eltorzult, pereme függőleges, bordával tagolt. Felülete fényezett, a peremen fent sávosan simított, külsején a fényezett felületen besimított zeg-zug vonaldísszel. Belül a pereme 1 cm szélesen vízszintesen sűrűn simított, alatta hasonlóan sűrűn, de függőleges irányban is simított. Pár fekete fényezett táltöredék is előkerült, köztük egy kisméretű, széles, meredek, rövid nyakú, lapos kónikus testű töredék, és egy ívesen kihajló tálperem. A talpkorongos és széles talpgyűrűs fenékmegoldások mellett előfordul a keskeny talpgyűrű is.A fazekak között több vékonyfalú, korongolt középszürke, kavicsos soványítású, világosszürke bevonatos oldal és peremtöredék van, köztük egy fedőhornyos példány is. A gömbös testű edények között van egy nagyméretű, "L" profilú peremű, perem alatt öblösödő, darab két vízszintes horonnyal a vállon, másodlagosan megégve. Ehhez hasonló kiképzésű peremek a nagyméretű hombároknál is előfordultak. Egy igen ritka, nagyméretű korongolt téglaszínre égett lapos fedő is volt az anyagban. A korsók között több típus is megtalálható: világosszürke, kihajló peremű, a perem alatt függőleges simított nyakú darab, duzzadt peremű kisméretű korsó, kör keresztmetszetű, peremből kiinduló füllel. Fényezett felületű kívül, a peremen fent és a peremen belül 1 cm széles sávban. Az egyik világosszürke, fényezett felületű korsónyakon "madárlábas" fül töredéke látszik. Egy téglaszín, kihajló peremű korsó szalagfüle a perem alól indul. Szintén ritka egy kihajló peremű szürke korsó peremtöredéke a perem alól induló szalagfüllel, amelyen függőlegesen egymást keresztező besimított zeg-zug vonal díszítés látszik. Van többsoros rádlis díszű korsó oldal is. Egy korsónak a kör keresztmetszetű, fényezett perem fölé emelkedő protomés füle a régióra jellemző. Végül a korsók közül kiemelendő egy 4 cm széles, hármas, függőleges bordás fül. A lelőhelyen számos hordóedény töredék került elő: világos- és középszürke, sávosan simított akasztórész töredékek. Az egyiken besimított hullámvonal dísz van. A fazekak közül kiemelendő egy vörösesbarna, kézzel formált, agyagrögös anyagú, fekete törésű, kihajló peremű fazék, nyakán bekarcolt, széles zeg-zug dísszel. Korszakjelző egy téglaszín, fekete törésű, vastag, kétbordás bográcsfül. Az anyaghoz tartozik még egy szürke és egy téglaszín bikónikus, fényezett felületű orsógomb is. A leletek között van pár, fazekasműhelyre utaló tárgy is. Ilyenek a nagyobb gömbös testű korongolt edények és tálak belsejükben odatapadt, beszáradt nyersanyag maradványaival. A nyersanyag szürke, kövér agyag, tört kerámia soványító anyaggal keverten. Edényégető kemence rostélydarabok, és kavicsszerszámok, köztük egy feketésbarna ovális kavics, felületén hosszú használat okozta kopásnyomokkal. Több égetés előtt eltorzul edény feltehetően itt készült. Van egy szürke, korongolt, vastag falú hombár fenéktöredék is, amelyet nem égettek ki, hanem megszáradt, és ezután megpróbálták összegyúrni és ismét nyersanyagként feldolgozni. Kr.u. 5. sz. első fele. | Jelentés próbafeltárásról, Sarkad, Körösháti temető, 31. lelőhely, 2010. |
| Éremlelet | dák | Ugyancsak a Bessenyei gyűjteményből került be két ezüstpénz. Az egyik Hadrianus kopott denárja, a másik egy dák ezüstpénz. | Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |
Letölthető dokumentációk
Lelőhely dokumentáció
A fájlok letöltéséhez Regisztrált Belső Felhasználó (3. szintű) jogosultságokra van szüksége. További információ