Domony, Domonyvölgy

A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.

Névváltozatok
Aszód-Domonyvölgy
Egerszegi puszta
Gödöllő-Domonyvölgy
Gödöllő-Dományvölgy
Egerszeg
Domonyvölgy
Lelőhely adatok
Lelőhely adatok
Lelőhely azonosítója
25818
Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények
Dokumentáció
magyar
További lelőhely adatok
Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg
Torma István Digitális térképek: Aszódi járás. KÖH 600/636/2008. 2008 Adattári dokumentáció
Dinnyés István - Kővári Klára - Kvassay Judit - Miklós Zsuzsa - Tettamanti Sarolta - Torma István MRT 12. Aszódi és gödöllői járás Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 2001. Szakirodalom
Jelenség Kor Leírás Forrás
Telepnyom (felszíni) római kor szarmata - A szűknyakú szürke, korongolt edény peremtöredéke a szarmatákat képviseli.
Csontvázas temető ismeretlen kor 1958. tavaszán Asztalos István Kőszegi Frigyessel járt a lelőhelyen. 1959. nyarán két napos alapos bejárást és kisebb próbaásásokat végzett; melléklet nélküli bolygatott csontvázat is talált.
Templom körüli temető középkor Az irtás Ny-i szélén, a Domonyvölgy 54. számú házzal szemben, közvetlen környezetéből kiemelkedő kis dombon igen sok pelyvás téglatöredék, habarcs, néhány embercsont látható. Ennek a dombnak a nagyobbik fele a fenyőerdő megmaradt része alá esik. A felszíni nyomok alapján itt lehetett a középkori Egerszeg temploma. (Kővári-Miklós, 1993; Miklós, 1993.)
Templom középkor Salamon Ágnes helyszíni szemléje során a domboldal K-i nyúlványán középkori település, a nyúlvány ÉNy-i részén téglaépület nyomait észlelte. Az irtás Ny-i szélén, a Domonyvölgy 54. számú házzal szemben, közvetlen környezetéből kiemelkedő kis dombon igen sok pelyvás téglatöredék, habarcs, néhány embercsont látható. Ennek a dombnak a nagyobbik fele a fenyőerdő megmaradt része alá esik. A felszíni nyomok alapján itt lehetett a középkori Egerszeg temploma. (Kővári-Miklós, 1993; Miklós, 1993.)
Falu középkor késő Árpád-kor - A középkori falut XIII-XV. századi edénytöredékek jelzik. A XI-XII. századra utal a vörös, kavicsos anyagú, erősen kihajló, egyenesen levágott szélu fazékperem. Leggyakoribb a XIII. századi fazéktöredék, kettősen tagolt, illetve lekerekített peremmel; oldalukat vízszintes bekarcolás és egysoros hullámvonal díszítette. Anyaguk többnyire szürkésfehér. Előfordul néhány szürke, redukált égetésű, enyhén tagolt peremű töredék is.
Temető őskor késő bronzkor - Halomsíros kultúra - Asztalos István szűkszavú közlése szerint 1964-ben Domonyvölgyben "gödör ásása közben bronzkori sírra bukkantak. A sírt szétdúlták, de egy szép edényt beszolgáltattak a múzeumba." Az edény nem azonosítható, ezért az ismeretlen rítusú sírt csak feltételesen sorolhatjuk a halomsíros kultúrához.
Telepnyom (felszíni) őskor késő bronzkor - Halomsíros kultúra - A leletek többsége a halomsíros kultúrából származik. Az 1958. évi gyűjtésből az MNM-be került leleteket Koszegi Frigyes 1960-tól kezdve többször említi, majd 1988-ban leírásukat és képüket is közreadja. A peremükön bordás csücsökdísszel ellátott tálmaradványokat, benyomott pontokkal és bekarcolt vonalakkal díszített bögretöredékeket, füles fazekak peremét, körárok bütykös oldalt és az ujjbenyomkodásos bordás darabokat a halomsíros kultúra kifejlett szakaszához sorolja. Salamon Ágnes gyűjtésének legszebb példánya egy erősen kiegészített, hengeres nyakú, kihajló peremu, nyomott gomb testű bögre, amelyet a vállán vonalkázott háromszögek és pontokból kialakított körök, öblén pedig kis bütykök díszítenek. Felcsücskösödő peremu táltöredékek, behúzott peremu táltöredék, parázsborító felső része és köpus bronznyílcsúcs alkotják még az együttest. Az APM-ben őrzött leletek között szintén a felcsücskösödő peremu táltöredékek, különböző fazéktördékek és bordadíszes oldalak a jellegzetesebbek. Hasonlóak a GVM leletei.
Telepnyom (felszíni) őskor késő bronzkor - Urnamezős kultúra - Egy turbántekercses és egy síkozott perem az urnasíros kultúra hagyatéka.
Falu késő középkor A XIV-XV. századból származik több hornyolt oldalú fazéktöredék, ferdén levágott szélű fedő részlet, valamint egy legömbölyített szélű perem. Salamon Ágnes I. Lajos két ezüstpénzéről is említést tesz. 1877-ben Roxer Péter pálya felügyelő egy Domonyvölgyben talált vaskulcsot ajándékozott az MNM-nek. A XV. századra keltezhető kulcs fülét X alakú díszítéssel látták el. Lelőhelyünkről származhatott a Závodszky-gyűjtemény töredékes vassarkantyúja, amelyet az "Egerszeghi pusztán" találtak ugarolás közben. A Pest megyéhez tartozó középkori Egerszeg neve égerfával benőtt szegletre, az Egres- és a Besnyői-patak közötti részre utal.
Telepnyom (felszíni) őskor kora-középső bronzkor - Hatvan-kultúra - A néhány seprűs és a textillenyomatos oldaltöredék a hatvani kultúra kisebb telepét jelzi.
Telepnyom (felszíni) őskor késő rézkor-Baden-kultúra - Az őskori leletek közül egy kannelúrás töredék a badeni kultúrához tartozik.
Tevékenység Vezető Szakfeladatot végző intézmény Dátum Engedélyszám Kelte
Adatgyűjtés Sarkadi Gergely 2017
Letölthető dokumentációk

Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni.
Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/59680, 2025. február 22.