Domony, Domonyvölgy

A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.

Névváltozatok

Aszód-Domonyvölgy, Egerszegi puszta, Gödöllő-Domonyvölgy, Gödöllő-Dományvölgy, Egerszeg, Domonyvölgy

Lelőhely adatok

Szakfeladat befejezése

Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények

Korszakok

Kulcsszavak

Dokumentáció

Dokumentáció nyelve
magyar
Dokumentáció készítésének dátuma

További lelőhely adatok

Tevékenység Vezető Szakfeladatot végző intézmény Dátum Engedélyszám Kelte
Adatgyűjtés Sarkadi Gergely 2017
Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg
Torma István Digitális térképek: Aszódi járás. KÖH 600/636/2008. 2008 Adattári dokumentáció
Dinnyés István - Kővári Klára - Kvassay Judit - Miklós Zsuzsa - Tettamanti Sarolta - Torma István MRT 12. Aszódi és gödöllői járás Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 2001. Szakirodalom
Jelenség Kor Leírás Forrás
Telepnyom (felszíni) római kor szarmata - A szűknyakú szürke, korongolt edény peremtöredéke a szarmatákat képviseli.
Csontvázas temető ismeretlen kor 1958. tavaszán Asztalos István Kőszegi Frigyessel járt a lelőhelyen. 1959. nyarán két napos alapos bejárást és kisebb próbaásásokat végzett; melléklet nélküli bolygatott csontvázat is talált.
Templom körüli temető középkor Az irtás Ny-i szélén, a Domonyvölgy 54. számú házzal szemben, közvetlen környezetéből kiemelkedő kis dombon igen sok pelyvás téglatöredék, habarcs, néhány embercsont látható. Ennek a dombnak a nagyobbik fele a fenyőerdő megmaradt része alá esik. A felszíni nyomok alapján itt lehetett a középkori Egerszeg temploma. (Kővári-Miklós, 1993; Miklós, 1993.)
Templom középkor Salamon Ágnes helyszíni szemléje során a domboldal K-i nyúlványán középkori település, a nyúlvány ÉNy-i részén téglaépület nyomait észlelte. Az irtás Ny-i szélén, a Domonyvölgy 54. számú házzal szemben, közvetlen környezetéből kiemelkedő kis dombon igen sok pelyvás téglatöredék, habarcs, néhány embercsont látható. Ennek a dombnak a nagyobbik fele a fenyőerdő megmaradt része alá esik. A felszíni nyomok alapján itt lehetett a középkori Egerszeg temploma. (Kővári-Miklós, 1993; Miklós, 1993.)
Falu középkor késő Árpád-kor - A középkori falut XIII-XV. századi edénytöredékek jelzik. A XI-XII. századra utal a vörös, kavicsos anyagú, erősen kihajló, egyenesen levágott szélu fazékperem. Leggyakoribb a XIII. századi fazéktöredék, kettősen tagolt, illetve lekerekített peremmel; oldalukat vízszintes bekarcolás és egysoros hullámvonal díszítette. Anyaguk többnyire szürkésfehér. Előfordul néhány szürke, redukált égetésű, enyhén tagolt peremű töredék is.
Temető őskor késő bronzkor - Halomsíros kultúra - Asztalos István szűkszavú közlése szerint 1964-ben Domonyvölgyben "gödör ásása közben bronzkori sírra bukkantak. A sírt szétdúlták, de egy szép edényt beszolgáltattak a múzeumba." Az edény nem azonosítható, ezért az ismeretlen rítusú sírt csak feltételesen sorolhatjuk a halomsíros kultúrához.
Telepnyom (felszíni) őskor késő bronzkor - Halomsíros kultúra - A leletek többsége a halomsíros kultúrából származik. Az 1958. évi gyűjtésből az MNM-be került leleteket Koszegi Frigyes 1960-tól kezdve többször említi, majd 1988-ban leírásukat és képüket is közreadja. A peremükön bordás csücsökdísszel ellátott tálmaradványokat, benyomott pontokkal és bekarcolt vonalakkal díszített bögretöredékeket, füles fazekak peremét, körárok bütykös oldalt és az ujjbenyomkodásos bordás darabokat a halomsíros kultúra kifejlett szakaszához sorolja. Salamon Ágnes gyűjtésének legszebb példánya egy erősen kiegészített, hengeres nyakú, kihajló peremu, nyomott gomb testű bögre, amelyet a vállán vonalkázott háromszögek és pontokból kialakított körök, öblén pedig kis bütykök díszítenek. Felcsücskösödő peremu táltöredékek, behúzott peremu táltöredék, parázsborító felső része és köpus bronznyílcsúcs alkotják még az együttest. Az APM-ben őrzött leletek között szintén a felcsücskösödő peremu táltöredékek, különböző fazéktördékek és bordadíszes oldalak a jellegzetesebbek. Hasonlóak a GVM leletei.
Telepnyom (felszíni) őskor késő bronzkor - Urnamezős kultúra - Egy turbántekercses és egy síkozott perem az urnasíros kultúra hagyatéka.
Falu késő középkor A XIV-XV. századból származik több hornyolt oldalú fazéktöredék, ferdén levágott szélű fedő részlet, valamint egy legömbölyített szélű perem. Salamon Ágnes I. Lajos két ezüstpénzéről is említést tesz. 1877-ben Roxer Péter pálya felügyelő egy Domonyvölgyben talált vaskulcsot ajándékozott az MNM-nek. A XV. századra keltezhető kulcs fülét X alakú díszítéssel látták el. Lelőhelyünkről származhatott a Závodszky-gyűjtemény töredékes vassarkantyúja, amelyet az "Egerszeghi pusztán" találtak ugarolás közben. A Pest megyéhez tartozó középkori Egerszeg neve égerfával benőtt szegletre, az Egres- és a Besnyői-patak közötti részre utal.
Telepnyom (felszíni) őskor kora-középső bronzkor - Hatvan-kultúra - A néhány seprűs és a textillenyomatos oldaltöredék a hatvani kultúra kisebb telepét jelzi.
Telepnyom (felszíni) őskor késő rézkor-Baden-kultúra - Az őskori leletek közül egy kannelúrás töredék a badeni kultúrához tartozik.

Letölthető dokumentációk

Örökségvédelmi dokumentációk

A fájlok letöltéséhez Regisztrált Belső Felhasználó (3. szintű) jogosultságokra van szüksége. További információ

Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/59680, 2024. november 21.

CAPTCHA