| Csontvázas temető |
ismeretlen kor |
1958. tavaszán Asztalos István Kőszegi Frigyessel járt a lelőhelyen. 1959. nyarán két napos alapos bejárást és kisebb próbaásásokat végzett; melléklet nélküli bolygatott csontvázat is talált. |
|
| Telepnyom (felszíni) |
őskor |
késő rézkor-Baden-kultúra - Az őskori leletek közül egy kannelúrás töredék a badeni kultúrához tartozik. |
|
| Telepnyom (felszíni) |
őskor |
kora-középső bronzkor - Hatvan-kultúra - A néhány seprűs és a textillenyomatos oldaltöredék a hatvani kultúra kisebb telepét jelzi. |
|
| Telepnyom (felszíni) |
őskor |
késő bronzkor - Halomsíros kultúra - A leletek többsége a halomsíros kultúrából származik. Az 1958. évi gyűjtésből az MNM-be került leleteket Koszegi Frigyes 1960-tól kezdve többször említi, majd 1988-ban leírásukat és képüket is közreadja. A peremükön bordás csücsökdísszel ellátott tálmaradványokat, benyomott pontokkal és bekarcolt vonalakkal díszített bögretöredékeket, füles fazekak peremét, körárok bütykös oldalt és az ujjbenyomkodásos bordás darabokat a halomsíros kultúra kifejlett szakaszához sorolja. Salamon Ágnes gyűjtésének legszebb példánya egy erősen kiegészített, hengeres nyakú, kihajló peremu, nyomott gomb testű bögre, amelyet a vállán vonalkázott háromszögek és pontokból kialakított körök, öblén pedig kis bütykök díszítenek. Felcsücskösödő peremu táltöredékek, behúzott peremu táltöredék, parázsborító felső része és köpus bronznyílcsúcs alkotják még az együttest. Az APM-ben őrzött leletek között szintén a felcsücskösödő peremu táltöredékek, különböző fazéktördékek és bordadíszes oldalak a jellegzetesebbek. Hasonlóak a GVM leletei. |
|
| Temető |
őskor |
késő bronzkor - Halomsíros kultúra - Asztalos István szűkszavú közlése szerint 1964-ben Domonyvölgyben "gödör ásása közben bronzkori sírra bukkantak. A sírt szétdúlták, de egy szép edényt beszolgáltattak a múzeumba." Az edény nem azonosítható, ezért az ismeretlen rítusú sírt csak feltételesen sorolhatjuk a halomsíros kultúrához. |
|
| Telepnyom (felszíni) |
őskor |
késő bronzkor - Urnamezős kultúra - Egy turbántekercses és egy síkozott perem az urnasíros kultúra hagyatéka. |
|
| Telepnyom (felszíni) |
római kor |
szarmata - A szűknyakú szürke, korongolt edény peremtöredéke a szarmatákat képviseli. |
|
| Templom |
középkor |
Salamon Ágnes helyszíni szemléje során a domboldal K-i nyúlványán középkori település, a nyúlvány ÉNy-i részén téglaépület nyomait észlelte. Az irtás Ny-i szélén, a Domonyvölgy 54. számú házzal szemben, közvetlen környezetéből kiemelkedő kis dombon igen sok pelyvás téglatöredék, habarcs, néhány embercsont látható. Ennek a dombnak a nagyobbik fele a fenyőerdő megmaradt része alá esik. A felszíni nyomok alapján itt lehetett a középkori Egerszeg temploma. (Kővári-Miklós, 1993; Miklós, 1993.) |
|
| Templom körüli temető |
középkor |
Az irtás Ny-i szélén, a Domonyvölgy 54. számú házzal szemben, közvetlen környezetéből kiemelkedő kis dombon igen sok pelyvás téglatöredék, habarcs, néhány embercsont látható. Ennek a dombnak a nagyobbik fele a fenyőerdő megmaradt része alá esik. A felszíni nyomok alapján itt lehetett a középkori Egerszeg temploma. (Kővári-Miklós, 1993; Miklós, 1993.) |
|
| Falu |
középkor |
késő Árpád-kor - A középkori falut XIII-XV. századi edénytöredékek jelzik. A XI-XII. századra utal a vörös, kavicsos anyagú, erősen kihajló, egyenesen levágott szélu fazékperem. Leggyakoribb a XIII. századi fazéktöredék, kettősen tagolt, illetve lekerekített peremmel; oldalukat vízszintes bekarcolás és egysoros hullámvonal díszítette. Anyaguk többnyire szürkésfehér. Előfordul néhány szürke, redukált égetésű, enyhén tagolt peremű töredék is. |
|
| Falu |
késő középkor |
A XIV-XV. századból származik több hornyolt oldalú fazéktöredék, ferdén levágott szélű fedő részlet, valamint egy legömbölyített szélű perem. Salamon Ágnes I. Lajos két ezüstpénzéről is említést tesz. 1877-ben Roxer Péter pálya felügyelő egy Domonyvölgyben talált vaskulcsot ajándékozott az MNM-nek. A XV. századra keltezhető kulcs fülét X alakú díszítéssel látták el. Lelőhelyünkről származhatott a Závodszky-gyűjtemény töredékes vassarkantyúja, amelyet az "Egerszeghi pusztán" találtak ugarolás közben. A Pest megyéhez tartozó középkori Egerszeg neve égerfával benőtt szegletre, az Egres- és a Besnyői-patak közötti részre utal. |
|
