A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Almáspuszta Lelőhely adatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 25863 Település Pest Váci járás Galgagyörk Lelőhely típusa erődítés Korszakok Kor római kor Korszak császárkor Alkorszak késő római kor Kultúra / népesség szarmata Fázis szarmata Dokumentáció Dokumentáció nyelve magyar Dokumentáció készítésének dátuma 2001. 2008. Dokumentációt készítő személy(ek) Torma István - régész Dinnyés István - régész Kővári Klára - régész Kvassay Judit - régész Miklós Zsuzsa - régész Tettamanti Sarolta - régész További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Torma István Digitális térképek: Aszódi járás. KÖH 600/636/2008. 2008 Adattári dokumentáció Dinnyés István - Kővári Klára - Kvassay Judit - Miklós Zsuzsa - Tettamanti Sarolta - Torma István MRT 12. Aszódi és gödöllői járás Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 2001. Szakirodalom Jelenség Jelenség Kor Leírás Forrás Erődítés szarmata A falutól D-re, a Galga-völgyet keresztezve, ÉK-DNy-i irányban feltehetően a Csörsz-árok egy szakasza látható. A Patay Pállal együtt végzett terepbejárás során a következőket észleltük: a műút bevágásában látható töltésforma követhető DNy felé, lapos, elszántott töltés alakjában. Hasonló jelenség tapasztalható a műút ÉK-i oldalánál is. Itt a sánc É-i oldalán lapos, betöltődött árok is észlelhető. A folyó K-i partján összesen kb. 330 m hosszan figyelhető meg a töltés. Az országút bevágásában látható metszet szerint a sánc magassága 0,5-0,8 m, szélessége 28 m; az árok mélysége 0,5 m, szélessége 10 m. Bizonyára ennek folytatása látszik a Galga Ny-i partján is, mintegy 450 m hosszúságban. A folyó árterében - mintegy 500 m hosszan - nincs nyoma sem ároknak sem töltésnek. Az általunk megfigyelt nyomvonal keresztezi a 7/16, 7/17. és 7/19. lelőhelyet; mindhárom helyen találhatók szarmata leletek is. (Miklós 1984, 1994.) A Csörsz-ároknak ez a szakasza a legészakibb sáncvonulathoz tartozhatott, amely K-i irányban Verseg felé haladt tovább.
