Telepnyom (felszíni) |
szarmata |
A lelőhely anyagának túlnyomó része tartozik a szarmata korba. Vastag falú, szürke, korongolt hombártöredékek mellett megtalálhatók a téglaszín, korongolt edénytöredékek, a szürke, korongolt, jól iszapolt, kisebb edények töredékei, a kicsit kavicsos soványítású, kézzel formált edények töredékei, a kavicsos soványítású, gyorskorongolt, vékony falú és a csillámos, szemcsés soványítású, kézi korongolt házikerámia is. A hombárok peremszilánkjai vízszintesen kihajló, "L" profilú darabok. Van egy korsó perem- illetve nyaktöredék, ahol a lefelé öblösödő, körte testű korsónak a duzzadt pereméből indul ki a kör keresztmetszetű fül töredéke. A hombárok között a nagyon vékony falú, vágott fenekű és a fenéken alul, középen kicsit benyomott fenéktöredék típusok fordulnak elő. Egy nagyon nagyméretű, kívül-belül téglaszín, sötétszürke törésű, korongolt, igen kopott, nagy tálnak a mélyen öblösödő hasi része található még az anyagban, valamint egy kézzel formált fedő töredéke. A csillámos, szemcsés soványítású, korongolt kerámia közül megemlítendő egy fazéktöredék, amelynek a külső felülete fekete, a belső barnássárga, külső felületén széles, vízszintesen futó, fésűs, bekarcolt vonaldísz látszik, kilencfogú fésűvel bekarcoltan. A csillámos, szemcsés soványítású fazéktöredékek közül a vágott fenéktöredék mellett a kihajló és duzzadt peremű, kisméretű, gömbös testű edények töredékei említendők meg. Kr. u. 4. sz. utolsó harmada-5. sz. eleje. |
Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |