Gyümölcs és gabonafogyasztás a késő avar korban

Hódmezővásárhely határában, a XI. homokbánya területén végzett megelőző régészeti feltárás során (Hódmezővásárhely–Kopáncs II. lelőhely) késő avar kori település nyomaira bukkantak a régészek (ásatásvezető: Herendi Orsolya). A település mintáin végzett makro- és mikrobotanikai vizsgálatot végeztünk. A fordított méhkas alakú tárolóvermek talajanyagából feltárt nagymennyiségű fitolitanyagot gabonatisztítási hulladékként definiáltuk. A mikro-archaeobotanikai vizsgálat után több objektum esetében makro-archaeobotanikai elemzést végeztünk annak érdekében, hogy további adatokat nyerjünk a telep lakóinak növényhasznosítási szokásairól. A makro-archaeobotanikai vizsgálat során összesen 34 taxon 1126 darab növényi része került elő. A makrobotanikai leletek – összhangban a fitolitelemzéssel – alátámasztották a gabonatermesztés és -feldolgozás tényét, amely többek között a tönke (Triticum turgidum ssp. dicoccum) villájának (furca bicornis) nagyarányú megjelenésében teljesedik ki. A lelőhelyen a kenyérbúza (Triticum aestivum ssp. vulgare) dominált a két és többsoros árpák (Hordeum vulgare ssp. distichum, H. vulgare ssp. polystychum) mellett. A késő avar kori társadalom növényekhez fűződő viszonyának egyik legérdekesebb aspektusa egy tőzegesedett almamag, illetve a szőlőfogyasztás valamelyik formáját (bor/csemege) igazoló, szenült állapotú szőlőmag-töredék (Vitis vinifera ssp. vinifera) megjelenése. A gabonatermesztésre használt területek több gyomfajnak is életteret adtak. Ezek nagy része őszi gabonagyom, de már a táblából a szántók szegélyeire kiszoruló fajok maganyaga is megjelent a növényi spektrumban, amelyek alapján a növénytermesztés intenzifikálódására is következtethetünk.

Pető Ákos, Kenéz Árpád

A lelőhelyről végzett további vizsgálatok megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1422