Budakalász, Pusztatemplom

Szerző	Cím	Bibliográfia / Jelzet	Kelte	Jelleg
Nagy Lajos	Budapest az Ókorban.	In: Budapest Története I-II. (szerk.: Szendy K.) Budapest, 1942.	1942	Szakirodalom
Visy Zsolt	A Ripa Pannonica Magyarországon	Budapest, 2000. p. 99.		Szakirodalom
Soproni Sándor	Jelentés a Budakalász, Barát patak torkolatánál végzett helyszíni szemléről, 1960.	MNM Rég. Ad. VII.1960/302., Ltsz. 5184.	1960.	Adattári dokumentáció
Dinnyés István - Kővári Klára - Lovag Zsuzsa - Tettamanti Sarolta - Topál Judit - Torma István	MRT 7. A budai és szentendrei járás	Bp. 1986. 389 oldal. Szerk.:Torma István	1986.	Szakirodalom
Pásztor Adrienn	Jelentés helyszíni szemléről, Budakalász 1994.	SZFM Ad. 3389-2000.	1994.	Adattári dokumentáció
Klinger László	Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója. 2008.	KÖH 600/2310/2008.	2008.	Adatfelvételi lap
Klinger László	Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója. 2007.	KÖH 600/2892/2007.	2007.	Lelőhelybejelentő adatlap
Varga Gábor	Jelentés helyszíni szemléről, Budakalász 2009.06.19.	KÖH 604/0001/32/2010	2009	Adattári dokumentum

Jelenség

Jelenség	Kor	Leírás	Forrás
Bizonytalan jellegű lelet	őskor	Kor: őskor/rézkor-késő rézkorr/Kostolac-kultúra Jelenség: Bizonytalan jellegű llelet
Hamvasztásos sír	őskor	Kor: őskor/bronzkor-késő bronzkor/Urnamezős kultúra Jelenség: Sír / hamvasztásos sír / szórthamvas
Őrtorony	római kor	A Barát-patak torkolatánál, a patak É-i oldalán levő dombon Nagy Lajos római őrtorony maradványait észlelte, melynek köveit a patak D-i partján emelt Pusztatemplom (Bp. III. ker.) építéséhez használtak fel.[13] 1950-ben Soproni Sándor az enyhén lejtős partoldalban még látta a burgus törmelékrétegét; tegulákkal, kövekkel vegyes házikerámia-töredékeket figyelt meg.[14] 1960--ban a Fővárosi Kertészeti Vállalat munkásai ezen a lelőhelyen római sírkőtöredéket találtak. A helyszínre kiszálló Soproni Sándor a burgus nyomait ekkor már nem látta. A sírkőtöredék anyaga budakalászi mészkő, mag.: 57 cm, meglevő sz.: 47 cm, vast.: 14 cm. Felületén mélyített mezőben balra haladó lovas, kezében pajzs. A töredék oldalán oszlopfő nyomai, tetején pedig csapolási hely látható.[15] 1970-ben Tettamanti Sarolta bejárta a fenti lelőhelyet, az őrtorony nyomait ő sem észlelte már, ellenben nagy mennyiségű tegulatöredéket és római kori házikerámia-töredéket figyelt meg.[13] Nagy 1934, 12.[14] MNM Adattára 302/1960. VII.; Pest m. műemlékei I. 275.; Röm.Limes 79.; Nagy 1973, 100. old. 45. térképen tévesen Békásmegyerre (Bp. III. ker.) helyezi.[15] SZFM Adattára 174. Fényképpel és rajzzal. A kő a helyszínen maradt.	MRT 7. A budai és szentendrei járás
Sírkő	római kor	Kor: római kor Jelenség: Sírkő	Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója. 2007.
Telepnyom (felszíni)	középkor	Kor: középkor/késő középkor Jelenség: Telepnyom (felszíni)
Bizonytalan jellegű lelet	őskor	neolitikum
Hamvasztásos sír	őskor	Kor:őskor/bronzkor-kora bronzkor/ Harang alakú edények kultúrája Jelenség: Sír / hamvasztásos sír / szórthamvas

Tevékenységek

Tevékenység	Vezető	Dátum
Helyszíni szemle	Soproni Sándor	1950.01.01.
Helyszíni szemle	Soproni Sándor	1960.04.27.
Helyszíni szemle	Tettamanti Sarolta	1970.01.01.
Helyszíni szemle	Pásztor Adrienn	1994.08.11.
Helyszíni szemle	Varga Gábor	2009.06.19.
Adatgyűjtés	Koller Melinda	2018
Adatgyűjtés	György-Toronyi Alexandra	2017.09.05.
Adatgyűjtés	Füredi Ágnes	2017.10.12.

Letölthető dokumentációk

Örökségvédelmi dokumentációk

Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni.
Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/index.php/hu/node/3013, 2025. március 13.