| Település |
késő középkor |
A lelőhely anyagában csak késő középkori, illetve egészen kései kerámiadarabok találhatók. Egy részük akár XVII-XVIII. századi is lehet. Közéjük tartozik egy vörösesbarna színű, kitűnően átégetett, belül sárgásfehér, kívül pedig zöld mázas, egyfülű bögre kissé hiányos darabja, melyen a keskeny szalagfül az edény enyhén kihajló, lekerekített széléből indul, s a vállvonalon támaszkodik. Vállán kettős, párhuzamos vonal fut körbe, aljának külső felülete mázatlan. A peremek közé tartozik egy nagyméretű korsónak a szélesen kihajló, enyhén profilált perem- és nyaktöredéke, s néhány további világosdrapp színű, a peremén és a belső felületén sárágásbarna mázzal bevont fazékperem is. Az utóbbiak egy vagy két edényhez tartoztak. Az oldaltöredékek nagy része kívül sárgásdrapp, belül pedig sárgászöld mázzal borított vagy külső oldalukon szürkésdrapp, belül viszont sárgászöld mázas. Világosdrapp alapon világos- és sötétbarna vonalas illetve sávos festésű, valamint vörösesbarna alapon barna vagy fehér festésű oldaltöredékek szintén előkerültek. A díszítetlen, vékony falú oldaltöredékek mellett a leletanyag részét képezi négy korsófül is. Az egyik mázatlan, de a hozzá tapadó korsóoldal belső felülete sárgászöld mázas, a másik az edény pereméből indul, külső felülete foltokban zöld illetve sárgásbarna mázas. A harmadik széles, lapos fültöredék mázatlan, a negyedik pedig szürke színű, vaskos korsófül, melynek közepét függőleges árok tagolja.
A lelőhelyről származó leletek közé tartzik egy emberi combcsont és egy alkarcsont is. Mindkettő felnőtt egyén csontvázának része volt.
|
Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. |
