Sarkad, Cserépgyári- dűlő, keverőüzem

A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak.

Névváltozatok
Cserépgyári- dűlő, keverőüzem
ERD 25.
Lelőhely adatok
Lelőhely adatok
Lelőhely azonosítója
50082
Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények
Korszak
Alkorszak
Kultúra / népesség
Fázis
Dokumentáció
magyar
További lelőhely adatok
Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg
Szatmári Imre Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai. KÖH 600/1076/2005. Adattári dokumentum
Bácsmegi Gábor Előzetes régészeti dokumentáció- Sarkad város szennyvízhálózat bővítése, 2014 LLTK/1021/2014 2014.02.10. Adattári dokumentáció
Jelenség Kor Leírás Forrás
Telepnyom (felszíni) szarmata A lelőhelyen rendkívül nagy mennyiségű szarmata anyag került elő, melynek körülbelül kétharmada világosszürke vagy szürke, korongolt, egyharmada téglaszín kerámia. Nagyon minimális mennyiségű egyéb kivitelű lelet van a lelőhely anyagában. A szürke, korongolt kerámiára jellemző a világosszürke, néha középszürke, jól iszapolt áru, a téglaszínből pedig a matt felületű, sárgás, sárgás-téglaszín égetésű kerámia a tipikus. A hombárok között megtalálható az "L" profilú, vágott peremű, széles, öblös típus, a perem alatt horonnyal, illetve a vállon horonnyal vagy bordával. Ez szürke és téglaszín változatban egyaránt előfordul. Megtalálhatók még emellett a gyűrűs peremű, karcsú nyakú, vállban öblösödő, déli, illetve keleti típusú hombárok is. A hombárok egy részének rendkívül vastag a fala, van olyan darab, melynek oldalvastagsága eléri a 2 cm-t. A hombárperemek vagy vágottak vagy talpkorongosak, éles peremszéllel. A korsók között egyaránt megtalálhatók a szürke és téglaszín példányok, kivétel nélkül enyhén kihajló, duzzadt pereműek, a fülek vagy kör keresztmetszetű hurkafülek vagy pedig szalagfülek. A szalagfülek között van egy téglaszín, háromosztatú, hosszanti bordás darab is. A szürke és téglaszín kerámia mellett megtalálható kis mennyiségben a redukciós égetésű, késői kerámia is. Ez lapos, vágott fenekű tálnak, gömbös testű edénynek, vízszintesen kihajló, "L" profilú peremű, gömbös testű edénynek, kisméretű, duzzadt peremű, gömbtestű edénynek, valamint egy bikónikus tálnak az oldaltöredéke. A tálak között domináns a duzzadt peremű, félgömbös típus, kevés a bikónikus, éles oldaltörésű tál. A tál fenéktöredékek vágottak és néha talpkorongosak. Az egyik tál oldaltöredékén, a perem alatt, két vízszintes hornyolás fut végig. Az anyagban van még egy jellegzetes, téglaszín, korongolt, duzzadt peremű, félgömbös tál, a perem magasságáig emelkedő, tapasztott oldalfüllel. Egy szürke, korongolt hordóedényt lehet még megemlíteni, a korongolás irányának megfelelően futó sávos simítással. A nagyméretű tálaknál előfordul az alacsony, vágott, korongos talpfenék és előfordulnak még a tálperemek között a csapott, úgynevezett lelógó peremű tál peremtípusok is. Van az anyagban egy szürke, korongolt, eléggé vastag falú, úgynevezett söröskupa alakú edénytöredék, de megtalálhatók kisebb bögrék kör keresztmetszetű fülei is. A kézzel formált anyagban kiemelhető egy feketére égett, kisméretű, kézzel formált bögrének a perem- és nyaktöredéke. Van még pár kézi korongolt, csillámos, szemcsés soványítású oldaltöredék, valamint erősen kavicsos soványítású, nagyobb fazéknak az oldaltöredéke. Előkerült még egy négyzet keresztmetszetű fenőkő töredék is. FOTÓ. Kr. u. 5. sz. 1. fele. Az MRT 11. kötetének (Gyula és környéke) terepjárási jegyzőkönyvei és anyagmeghatározásai.
Tevékenység Vezető Szakfeladatot végző intézmény Dátum Engedélyszám Kelte
Terepbejárás Szatmári Imre 1994.12.31.
Terepbejárás Szatmári Imre 1995.12.31.
Adatgyűjtés Bácsmegi Gábor 2014.02.28.

Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni.
Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/index.php/hu/node/4793, 2025. április 27.