Az MNM laboratóriuma egy kutatási program keretében (OTKA K 72231) a barcsi török vár és Barcs környéki lelőhelyek kerámiáit vizsgálta. A 150 éves török hódoltság során jelentős kulturális hatás érte Magyarország törökök által ellenőrzött területét. A barcsi török palánkvár kerámiáinak vizsgálata ezért kitűnő lehetőséget nyújt arra, hogy tanulmányozhassuk, hogy milyen hatása volt a török fennhatóságnak a kerámiák készítésére, illetve hogy mennyire volt egységes, vagy változatos a kerámiakészítés.
A vizsgálataink alapján a barcsi kerámiák nagyon változatos összetételűek, ezért elsősorban nem helyi (váron belüli) kerámiakészítés feltételezhető, hanem inkább egy igen kiterjedt kapcsolat rendszer és kereskedelem vázolható fel, melynek eredményeképp a vár lakói számos különböző helyről szerezték be a kerámiákat. Vagyis, a kerámiák változatossága alapján a török hódoltság itt inkább egy felvirágzást hozott a kerámiák változatosságában. Ugyanakkor, a korábban bemutatott Vácot azt tapasztaltuk, hogy a török hódítás hatására a kerámiakészítés „kevesebb kézben” összpontosulhatott, talán kevesebb műhely gyárthatott kerámiát, illetve kevesebb helyről érkeztek kerámiák Vácra. Vagyis, a törökök térhódítása ott ellenkezőleg hatott, mint Barcson.
Kreiter Attila, Pánczél Péter, Kovács Gyöngyi
A barcsi és váci kerámiavizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/2653
