Trepanáció, más néven koponyalékelés az egyik legősibb sebészeti beavatkozás, mely több kultúrából is ismert világszerte, bár a koponyaüreg megnyitásának technikája helyenként igen eltérő lehet. Hazánkban, trepanált esetek leggyakrabban a honfoglaló magyarság temetőiben (9-10. század) fordulnak elő, azonban az azt megelőző avar korszakban is találunk rá példákat. Baracs-Szitányi dűlő területén, a 2008-as M6-os autópálya nyomvonalán végzett feltárások során (ásatásvezető: Kiss Csaba Kálmán), került elő az a sír, amely a tanúsága annak, hogy ezt a beavatkozást, ha szükséges volt, akár gyermekeken is elvégezték.
A lelőhelyen feltárt tizenegy avar kori (7-8. század) egyén közül, egy 7-9 éves kisgyermek koponyájának jobb oldali falcsontján éles szerszám által okozott, igen nagyméretű „szilvamag” alakú nyílást figyeltünk meg. A bemetszés alakja és szélessége, valamint peremei alapján feltételezzük, hogy a hiányzó csontdarabot szándékos sebészi beavatkozás, trepanáció során távolították el. A „csontseb” szélein jelentkező csontszerkezeti változások gyógyulásra utalnak, vagyis a gyermek túlélte a beavatkozást, de halálának oka mégis ennek tulajdonítható. Hogy miért? Azt a következő bejegyzésben megtudhatjátok….
László Orsolya
A vizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/711
