A sebészi trepanációt gyakran alkalmazták koponyasérülések kezelésére, vagy fejfájás, és ehhez köthető koponyán belüli fertőzések, tumorok ellen is hatásosnak vélték.
A baracsi avar gyermek esetében a beavatkozás oka nem egyértelmű, de a vágás jellegei alapján azt feltételezzük, hogy a koponyalékelés célja valószínűleg egy korábbi, esetleg éles tárggyal, karddal okozott seb kezelése lehetett. Ugyanakkor a koponya felszínén egy ún. depressziós törés (zúzódás) is észlelhető, a trepanáció közelében, mely egy ütés nyoma, ami szintén kiváltó ok lehetett egy koponyaűri sérülés kezelésére.
A korszak hazai esetei földrajzilag igen elszórtan helyezkednek el, főképp a déli és keleti országrészből ismerünk példákat. A baracsi sebészileg trepanált koponyájú gyermek a Dunántúlon egyedülálló és ugyancsak jelzi, hogy a gyermekeken végzett trepanáció, amelynek száma esetünkkel ötre emelkedett, amellett, hogy igen ritka, ebben az időszakban nem volt lokális jelenség.
Ennek a sírnak ugyancsak tanulsága, hogy bár régészetileg szegényes, tárgyleletet nem rejtett, de az embertani lelet egyedülálló információt őrzött meg számunkra a régmúlt emberének orvosi ismeretiről és szokásairól.
László Orsolya
A vizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/711
