Lábamputáció az Árpád-korból – Perkáta-Nyúli dűlő temetőjének embertani érdekességei I

A Perkáta-Nyúli dűlő középkori temető keleti részében, a 4412. sírban egy 38-45 éves férfi teljes váza került elő. A férfi bal lábfeje rendellenes helyzetben, a két láb közé volt helyezve. Az antropológiai vizsgálat során megválaszolható volt, hogy nem állat általi vagy egyéb bolygatás miatt mozdultak el a csontok, hanem, még az egyén halála körüli időben, egy vágással választották le az alsó lábszárról, majd a leválasztott lábfejet később a halottal együtt temették el. Lényegében egy amputációról van szó. De miért amputálhatták a férfi lábát?

Egyéb történeti példákból tudjuk, hogy amputációt végezhettek büntetés céljából, de származhat vágásból eredő sérülésből vagy lehet sebészeti beavatkozás eredménye is. Tudunk halál után csonkításról is, annak érdekében, hogy a halott ártó szellemét távol tartsák.

A perkátai férfi esetében azonban egy sebészeti amputációról van szó, melynek célja egy kóros gyulladásos folyamat kezelése volt. A leválasztásra került sípcsontdarabon (mely a boka feletti részt jelenti) ugyanis, annak elülső felszínén, egy ún. sipolynyílás látható. A csontdarab „puffadt”, mely a csontvelő gyulladásos állapotára utal, a sipoly pedig a gyulladás folyamán termelődött váladék spontán felfakadásából származik. A gyulladás hátterében feltehetőleg egy ún. nem-specifikus fertőzés áll, melynek oka lehet, egy elfertőződött trauma vagy más szervről átterjedt bakteriális fertőzés. A gyulladás a bokát felépítő csontok csonthártyáját (ugrócsont) is érintette, mely a csonton megfigyelhető lyukacsos felszín jelez. Az amputáció célja feltehetőleg, ennek a gyulladt területnek az eltávolítása volt. A bakteriális DNS kimutatása jelenleg a dublini egyetem (Universitiy College Dublin) genetikai laboratóriumában történik.

A vágás a csont elülső felét vágta át, de az nem volt precíz, ugyanis nem haladt át a teljes csontállományon, hanem miután az eszköz a csontban elakadt, az eltávolítani kívánt testrészt a csont törésével választották el. A vágás felületén és környékén gyógyulásnak nincs nyoma, így valószínűleg a férfi ezt a beavatkozást nem élte túl.

László Orsolya

A vizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/716