Szűr–Völgyföldek lelőhelyen a középső bronzkori dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának emlékanyaga is előkerült. Mivel eddigi vizsgálataink alapján a kerámiák fehér, úgynevezett mészbetét díszítése változatos recept alapján készült, alapvető kérdés volt, hogy a szűri kerámiák esetében milyen receptet alkalmaztak. A petrográfiai vizsgálat alapján a kerámiák fehér díszítése főleg csontzúzalékból áll. Ez a megfigyelés szerencsésnek mondható és csak annak köszönhető, hogy a korabeli fazekasok nem őrölték nagyon apróra a csontot, ennélfogva nagyobb nagyításon megfigyelhetővé váltak a csontdarabok. Az MTA Atommagkutató Intézetével együttműködve tovább elemeztük a mészbetétes kerámiák fehér díszítését pásztázó nukleáris mikroszondával. Az elemtérképeken jól elkülöníthető a magas kalcium-tartalommal rendelkező mészbetét a kerámia anyagtól. A díszítések anyaga közel hasonló összetételt mutat a foszfor-, kalcium-tartalom alapján. A díszítések jellemző összetételt mutatnak mind a hidroxil-apatit mind a mészkő (átlagos) összetételével. Az MTA Földtani és Geokémiai Intézetével tovább vizsgálva az anyagot, a röntgen pordiffrakciós elemzés azt mutatta, hogy a mészbetétes kerámiák díszítésének ásványos összetétele minden mintában apatit, erősen rekrisztallizált trikalcium-foszfát, amiben nyomokban kimutatható kvarc, ritkábban földpátok, illetve kalcit. Az eredmények alapján a fehér színű kerámiadíszítések feltehetően 700-800°C-os hőmérsékleten égetett csont porának felhasználásával készültek.
Kreiter Attila, Csedreki László, Uzonyi Imre, Viktorik Orsolya, Ligner Jácint
A szűri vizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1928
