Korábban beszámoltunk arról, hogy a Nemzeti Múzeum részt vesz az „Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében” elnevezésű OTKA programban. Ennek keretében végzünk kerámia vizsgálatokat több avar lelőhelyről, melyek eredményei új megvilágításba helyezik az avar kerámiakészítésről eddig kialakult képet.
Az elmúlt időszakban két jelentősebb avar lelőhelyről, Dunaszentgyörgy-Kaszás tanya és Kaposvár-Fészerlak 19, vizsgáltunk kerámiákat, többek között az avar korra jellemző gyorskorongolt sárga és szürke kerámiákat. A korábban vizsgált dunaszentgyörgyi sárga és szürke kerámiák kapcsán már sejtettük, hogy specializált műhelyben készültek, de azt továbbra sem tudjuk, hogy ez a műhely hol lehetett. Ugyanakkor, a kaposvári lelőhely sárga kerámiáinak nyersanyaga megegyezik a dunaszentgyörgyi sárga kerámiákéval, vagyis valószínűleg egy műhelyben készültek, de azt továbbra sem tudjuk, hogy hol. Az eredmények alapján az avar kerámiakészítés nem csak nagyon fejlett volt, de a műhelyek nagy területeket láttak el sárga kerámiával.
Szintén új eredményeket értünk el a gyorskorongolt szürke kerámiák vizsgálata kapcsán. A korábbi álláspont alapján a késői szürke és sárga kerámiák különböző műhelyekben készültek. A vizsgálataink alapján azonban kiderült, hogy nyersanyaguk számos esetben azonos a sárga kerámiákéval, ezáltal valószínűbb, hogy egy részük azonos műhelyben készült. A fazekas választásán alapult, hogy oxidációs körülmények között készít sárga kerámiát, vagy redukált körülmények között szürkét. Ezek az eredmények szükségessé teszik az avar kerámiakészítés és a kerámiák időrendjének újraértelmezését.
Kreiter Attila, Skriba Péter, Gallina Zsolt, Skoda Péter, Pánczél Péter
A dunaszentgyörgyi és kaposvári kerámiavizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt:
http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1617
http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/2385
Kép: azonos nyersanyagból készült sárga és szürke kerámia