A Nemzeti Múzeum több kollégája is részt vesz az MTA BTK Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoportjának munkájában. A kutatócsoport a bronzkor első felének ezer éves időszakát (Kr. e. 2500–1500) vizsgálja a mai Magyarország területének több mikro-régiójában. A kutatás fő célja a bronzkori közösségek társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéseinek és társadalmi stratégiáinak komplex vizsgálata.
„Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8-11. században” elnevezésű OTKA program keretében Árpád-kori kerámiákat vizsgáltunk Kecskemét-Peczek és Tolna-Mözs, Csádés földek (TO02) lelőhelyekről. Ezeken a lelőhelyeken néhány egyedi nyersanyagú kerámia készítése kapcsán felmerült, hogy készítésük az avar kerámiaművességből ismert technológiához hasonlít, amit az Árpád-korból nem igazán ismerünk, vagyis a kerámiakészítési hagyományokban valamiféle kapcsolata fedezhető fel az avar és Árpád-kor között.
Az adatbázis fejlesztése miatt a tartalom előreláthatólag 2017 február végéig korlátozottan érhető el.
Köszönjük megértésüket!
A bronzkori dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának, mint ahogy a kultúra neve is sugallja, legfőbb jellegzetessége, hogy a kerámiák bekarcolt díszítéseit sokszor ún. mészbetéttel töltötték ki. Nagyon foglalkoztatott minket, hogy miből is lehet ez az anyag, ezért megvizsgáltuk a Mernye–Nagy-árok lelőhelyről származó kerámiák mészbetét díszét. Az eddigi kisszámú hazai vizsgálatok eredménye szerint a kerámiák mészbetét díszítésének készítése nem egy sémán alapul.
Vác–Piac utca lelőhely feltárására Vácott, a Piac utcai mélygarázs építését megelőzően került sor. A feltárásról előkerült középkori kerámiák egy részén petrográfiai vizsgálatot végeztünk. A kerámia leletanyagot korszakokra lebontva (13–14., 15–16., 16–17. század) elemeztük azt vizsgálva, hogy több száz éven keresztül milyen változások történhettek a középkori kerámiakészítésben. A petrográfiai vizsgálat alapján a kerámiák több különböző nyersanyagból készültek, azonos összetétel csoporton belül is nagy változatosság figyelhető meg.
A grafittal soványított kerámia a kelták által igen kedvelt, nagy területen elterjedt kerámia típus volt a La Tène korszakban, vagyis a vaskorban. A grafitos kerámiákkal kapcsolatban alapvető kérdés, hogy honnan származik a bennük lévő grafit, hiszen számos olyan régészeti lelőhelyről is előkerülnek, ahol nincsen a közelben grafitlelőhely. Ilyen lelőhelyek a Tolna megyei Dunaszentgyörgy 6. sz. főút és Bátaszék–Körtvélyes-dűlő is.
A régészeti korokban élt kultúrák élettevékenységét nem csak az ásatásokon nagy számban előkerülő tárgyi leletanyagon keresztül, hanem az emberi tevékenység hatására létrejövő antropogén rétegek és üledékek vizsgálatával is nyomon követhetjük. Ahhoz, hogy az emberi megtelepedéssel és az élettevékenységgel összefüggésben kialakuló anyag-felhalmozódásban kódolt környezeti és kulturális összefüggéseket dekódoljuk a természettudományok szerteágazó tárházából kell a célnak megfelelő módszertant kiválasztani.
Most bepillanthatunk a kulisszák mögé! Régészeink munkája nem csak érdekes, hanem látványos eredményeket tár elénk: https://www.youtube.com/watch?v=PTtMKr8oEnM
A videóban szereplő leletek Jászfényszaru-Csépe-lapos II, Dunaszentgyörgy-Kaszás tanya és Dunaszentgyörgy-Alsó-csámpa lelőhelyeken kerültek elő:
A 47. sz. főút négynyomúsítása kapcsán nyitott homokbányák területén, Hódmezővásárhely–Kopáncs I., Olasz-tanya lelőhelyen egy késő rézkori (Baden kultúra) település maradványai kerültek feltárásra. A település objektumaiból nagymennyiségű állatcsont-anyag került feldolgozásra (8800 db csont), aminek vizsgálatával a településen egykor élt emberek állattartási-, vadászati- és húsfogyasztási szokásaiba nyertünk bepillantást.
Várvölgyön került feltárásra az egyik legjelentősebb urnamezős kultúrához sorolható település. A lelőhelyen agyagból készült öntőtégely is előkerült, ami a telepen folyó bronzművesség bizonyítéka. Az előkerült öntőtégely kapcsán alapvető kérdés volt, hogy milyen recept alapján készülhetett, hiszen ki kellett bírnia a bronzöntés magas hőmérsékletét. Az öntőtégely nyersanyagát összehasonlítottuk háztartási kerámiák nyersanyagával, amely alapján úgy tűnik, hogy az összetételük nagyon hasonló, de az összetevők mennyisége különbözik.