A Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában és a Miniszterelnökség támogatásával megjelent a Régészeti Kutatások Magyarországon 2013 című online kiadvány. A Régészeti Kutatások Magyarországon című kiadvány korábban megjelent kötetei szintén letölthetők az azonos nevű menüpont alatt: https://archeodatabase.hnm.hu/hu/rkm
A Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában és a Miniszterelnökség támogatásával megjelent a Régészeti Kutatások Magyarországon 2012 című online kiadvány. A Régészeti Kutatások Magyarországon című kiadvány korábban megjelent kötetei szintén letölthetők az azonos nevű menüpont alatt: https://archeodatabase.hnm.hu/hu/rkm
Örömmel értesítjük, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent a Régészeti Kutatások Magyarországon 2011 című online kiadvány. A Régészeti Kutatások Magyarországon című kiadvány korábban megjelent kötetei szintén letölthetők az azonos nevű menüpont alatt: https://archeodatabase.hnm.hu/hu/rkm
Örömmel tudatjuk, hogy a Miniszterelnökség támogatásával az adatbázis új funkcióval bővült. Mostantól a Régészeti Kutatások Magyarországon című kiadvány korábban megjelent kötetei letölthetők az azonos nevű menüpont alatt. A Régészeti Kutatások Magyarországon kötetei, illetve a lelőhelyeknél szereplő jelentései szabadon hozzáférhetők és az egyes lelőhelyeknél is megtalálhatók.
Paks-Gyapa lelőhelyről egy római amfóra és egy fazék összetételét és készítéstechnikáját vizsgáltuk meg, mert a nagyobb méretű tárolóedények készítéséről még kevés ismerettel rendelkezünk. A kerámiák nyersanyagát nagy valószínűséggel helyi folyóvízi üledékkel soványították, de változatosságot mutatnak a felhasznált nyersanyagok tekintetében, vagyis különböző nyersanyagokból készültek.
Az MTA BTK Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoportja (http://mobilitas.ri.btk.mta.hu/?lang=hu) és az MNM Alkalmazott Természettudományi Laboratóriuma együttműködésben vizsgálja több magyarországi régióban a bronzkor első felének (Kr.e. 2500 – 1500) kerámiakészítési szokásait. (A Lendület Mobilitás kutatócsoport fő célja a bronzkori közösségek társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéseinek és társadalmi stratégiáinak komplex vizsgálata.
A bronzkori közösségek közötti kapcsolatok megismerésében fontos szerepet játszik a kerámia természettudományos módszerekkel való elemzése. Az edények vizsgálatával kideríthetjük, hogy egy-egy közösség milyen kerámiakészítési hagyományokkal rendelkezett, és ennek segítségével választ kaphatunk arra, hogy hogyan hatottak egymás kerámiaművességére, átvettek-e egymástól technológiai megoldásokat.
Módszerek és vizsgált lelőhelyek
Orosháza-Bónum-faluhely lelőhelyen 2004 és 2006 között folyt egy Árpád-kori falu feltárása. A feltárt leletanyag feldolgozása során kiderült, hogy az előkerült állatcsontok nagyon kis része volt a sertéscsont. Sertéscsont nagy mennyiségben kerül elő más Árpád-kori településeken, ugyanakkor az orosházi állatcsontok sem Árpád-koriak, hanem a korábban ott élt avarokhoz köthetők.
A ’new type of glume’ wheat vagy ’new glume’ wheat (továbbiakban NGW) néven ismert búzafaj jelenlétét először Jones és munkatársai mutatták ki és írták le 2000-ben görögországi neolit és bronzkori lelőhelyekről. Faji hovatartozása a mai napig nem tisztázott. Első említése óta 39, a neolitikumtól a vaskorig keltezett, Németország és az Anatóliai-fennsík közötti területről mutatták ki jelenlétét.
Baracs, Szitányi-dűlő lelőhelyen Kiss Csaba Kálmán vezetésével 2008. szeptember 26. és 2008. december 3-a között végeztek megelőző régészeti feltárást, amelynek során számos régészeti korszak objektumai előkerültek. Az archaeozoológiai vizsgálatok során összesen 900 db állatcsontot határoztunk meg, ebből 639 db kelta településből származik. A kelta időszak, de az egész leletanyag legérdekesebb lelete a 26. objektumból, egy Kr.e. III-II. századra keltezhető házból előkerült kutya 2. nyakcsigolya (axis).